Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Szabady Béla: Barokk költő Győrött a 17. században
hctett magának a végvárban, mely még nem heverte ki a török megszállás, az ostrom és a vállon katonaság pusztításait. A török háború és a Bocskay-felkelés a káptalani birtokok jövedelmezőségét is nagyon csökkentette. Áz 1610. évben csak 101 frt. készpénzosztalék jutott egy-egy kanonoknak a megfogyatkozott természetben élvezett járandóságon kivül. 7 ) Pedig nagy terhet jelentett neki az is, hogy nem lévén javadalmi háza, saját házat is kellett szereznie. Ez kényszerítette arra, hogy más javadalmat is keressen. Ez a törekvése* sikerrel is járt. Kancelláriai szolgálata megszerezte számára Forgách Ferenc bíboros támogatását, győri lelkipásztori működésével beleférkőzött Naprághy győri püspök bizalmába, irodalmi munkásságával megnyerte jeles kanonoktársának, Balásffy Tamás boszniai püspöknek segítségét, sőt, ami feltűnő, még/ a káptalan előtt nem népszerű Prainer János generális-főkapitány pártfogását is. Ezek együttes közbenjárására kapta meg; Nádasdy Pál gróf kegyúrtól a soproni keresztes javadalmat 1.6.15, június 30-án. 8 ) Az adománylevél kiemeli tudománya, jóerkölcse mellett irodalmi érdemét is. A soproni johannita preeeptorátus megszerzése nemcsak anyagi gyarapodást jelentett a káptalani szolgálattal, egyházlátogatással, hivatalos küldetésekkel foglalkoztatott ügyes és mozgékony férfiúnak, hanem gondot, sőt harcot is. Bő, Keresztény, Damonya és Lócs falúk, a soproni ingatlan és vámjövedelem haszna illette volt meg. De ezekből a birtokbavételkor már csak Bő, a pusztán hagyott Keresztény községek és Szalassa-puszta volt meg. Vörösj jó gazdának és a változó korszellemet megértő katolikus földesúrnak mutatkozott. Sikeres pereivel megszüntette birtokain a jogi bizonytalanságot, később (1633-ban) »megszallatta« jobbágyokkal Keresztény falut, sőt már lelki megújításra is gondolt. 9 ) Fegyveres hatalommal elüldözte Bőből a prédikátort és visszaállította a katolicizmust. Gazdálkodási ügyességének látható jele volt, hogy 1617-ben már ott szerepel neve a győri háztulajdonosok között. A franciskánusok új zárdájának és a piacnak közelségében, a ma is Szent László-köznek nevezett utcában elég kényelmes házat vett és lassankint szépen berendezkedett. 10 ) Katolikus restaurátori buzgólkodása miatt ugyan az 1619-iki országgyűlésen őt is megemlíti a protestánsok sérelmi jegyzéke, de ennél kellemetlenebb volt rá nézve a megtorlás. Bethlen Gábor hadainak védelme alatt protestáns kegyura elvette tőle jószágainak legnagyobb részét éppen akkor, 7 ) L. ugyanott. 8 ) L. Országos Levéltár VII. sz. Liber Regius. Idézi Kőmives i. m. 22—23. I. jegyzetekben. 9 ) L, Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. Budapest. 1925. 239., 240. I. — 1626 ban megerősíttette a királlyal is az adományozást. V. ö. Orsz. Levéltár. K. o. Acta Jes. Collég. Sopr. fasc: 2., n.: 2. L. még Reiszig E. cikkét a Száradokban 1910. évf. 640. 1. 10 ) i L. Villányi Sz.: Győr belváros legrégibb telekkönyvei. Bencés főgim náziumi Értesítő az 1881/82. tanévről. 164. 1. V . 5
