Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
galmasan látogatta az előadásokat. Gang feljegyzése szerint, Raul Manó olyan jó igazgató volt, hogy a bécsi premierek után rögitön Győrbe hozta a legfrissebb újdonságokat. (Die Fiedermaas, Die Glocken von Comeville, Cagljostro etc.) Gang feljegyzése után értjük Sikor József dr.-nák kifakadását, hogy a német színészek rontják a magyar idényt, mert előbb hozzák az újdonságokat (Győri Közlöny 1878. június 2.) és B. cikkét is, amely azt mondta hogy a magyarok nem számíthatnak telt házra, ha a németek valamely újdonságot már bemutattak., mert a darab elveszte az újdonság kecsét. 116 ) Raui alatt voltak Győrött kezdő énekesek a kiésőbb elhíresedett Brakl-fivérek; Brakl Józsefből később igen jónevű müncheni tenorista lett, Brakl Adolfból a Theater an der Wien baritonja. A később Bécsbe került Cassio, mint tudjuk^ eleinte győri tenorista volt. A később biressé vált Matscheg, Rakovits és Noríni a győri német vándorszínészek között kezdték pályájúkfat. 1885-ben ért véget a győri német szinészet. Ez évben oszlott fel a magyar szinészetet pártoló színházi »Részvénytársulat« is, nem volt már rá szükség. Igen érdekes, hogy majdnem ugyanekkor, 1886-ban halt meg dr. Kovács Pál is a magyar szinészet lelkes híve és tulajdonképeni megteremtője, a német színészetnek esküdt ellensége és Győr városának egyik legelső magyarosítója. Megérte a német ellenfél bukását, a német szinészet ha ál át, aztán lecsukta fáradt szemét a vén harcos, mint aki híven teljesítette feladatát. (1886. aug. 13.) 4. Befejezés. Mikor Bayer József könyvét (A nemzeti színjáték története) irta, 1887-ben még állt a Gyapjú-utcai német szinház, még állt a vetélytárs egy vára s féltek tán még feltámadásától. Ma a teljesen legyőzöttel szemben tárgyilagosak lehetünk s nem tagadhatjuk meg tőle a neki járó elismerést; a német szinház Pesten és Budán ebben a korban kulturális hivatást teljesített és megadta azt az értékbe i maximumot, amit egy teljesen támogatás nélküli magánszínház ekkortájt adhatott.« 117 ) Igy fejezi be Kádár Jolán a pesti és budai német színészetről irt munkáját, amelyben többször is helyreigazítja Bayer József néha nemzeti szempontból kissé elfogult nézeteit. Amit Kádár Jolán a pesti német színészetről mond, az szórólszóra áll a győri német színészetre is. A német szinészetet betolakodott kakükfinákl, a magyar szinészet rákfenéjének és a hazafias szellem ellen-égének mondta Koltai Virgil, a győri szinészetnék első krónikása. Szintörténetében legszívesebben agyonhallgatta vo na a német színészetet; mivel ez nem lehetett, úgy beszélt róla^ mint ahogy a család szégyenéről tenni 116 ) Gy. K. 1885. okt. 29. 117 ) Kádár Jolán : A pesti és budai német szinészet története. 1812—1897. 103. I.
