Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
Négy figyelemreméltó nagy levéltár van a Magas Portán levő levéltáron kivül, melyekben történelmünket érdeklő okmányok találhatók. Ezek: 1. a Topkapu Szeráj levéltára, 2. az Evkáf-minisztérium (ájtatos alapítványok) nagy levéltára az Aja Szófia mellett, 3. az Atmejdánon a pénzügyminisztérium anyagban bővelkedő levéltára, 4. a Defterkháne irattára (országos birtoknyilvántartási hivatal). 41 ) 1. A Topkapu Szeráj levéltára volt a legrendezetlenebb. A benne levő óriási anyag kétféle: levelek és defterek. Történelmi értékre nézve azonban csekélyek, csupán számadások a vilajetekből s utalványozások egyes szolgálattevő egyének számára. Számos levél érdekesen világít be a magyarországi török uralom belső életére. Szulejmán kora előtti időből semmi sincsen, Szulejmán korából is kevés anyag van. Itt semmi rend sincs; egy része zsákokban van, másik része halomba össze-vissza hányva, azért a legcsekélyebb rendszert sem lehet tartani a kutatásnál. 2. Az Evkáf-minisztérium levéltárában is nagy a rendetlenség. Emeletmagasságban vannak felhalmozva a levelek, defterek. December elején Turkhán pasa miniszternél tett látogatást. A miniszter rögtön rendeletet adott ki, hogy a passzarovici béke előtti magyar vonatkozású okmányokat válogassák ki. 42 ) Karácson is átnézte a deftereket, s ami történeti értékű volt, azokat Edhem efendivel lemásoltatta. 43 ) 3. A pénzügyminisztérium levéltára az Atmejdán téren levő telekkönyvi épület alsó helyiségeiben van. Erre nézve 1908. jan. 30-án kapott engedélyt a nagyvezirtől. Ez sokkal nagyobb, mint a Topkapu Szeráj levéltára; rendezettebb is, mert legalább meg tudják mutatni, hol vannak a legrégibb és kevésbbé régi iratok. 4. A Defterkhánéba Zia pasa', defterkhán-miniszter engedélyével jutott be. Első felfedezése a temesvári vilajet defterje volt 1665-ből. Nem a legkellemesebben érintette, hogy a hivatalnokoknak fizetnie kellett a másolási engedélyért. Ezt nem restelték tudomására adni. Most is teljesedett a százados mondás: »Az török nemzetség olyan, hogy a szerencse után igen jár s az adómért igen elhajol. « 44 ) Később a váradi deftereket másolta. Karácson előtt még mindig nem nyílt meg az a hely, ahol a legtöbb irat megtalálását remélte: a Szeráj levéltár. Az okát csakhamar megtudta. Még 1907. november havában Gavril efendi látta vendégül, aki bizalmas beszélgetés közben feltárta előtte, miért nem engedik megnézni a Szeráj levél41 ) Levelek 1909. júl. 26. 4I ) Napló 1907. dec. 5. 43 1 U. o. 1908. jan. 25. 44 ) Fóldváry Ferenc portai követ írta Rákóczy Györgynek 1651. évi július 31-én kelt jelentésében.
