Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
tárat. Nyirkos pincehelyiségben vannak ládákba csomagolva az iratok. Az esőviz évek óta befolyt oda, s azért a levelek jelentékeny része elrothadt, megpenészesedett. A dolgot szégyenlik a törökök, de meg a szultántól is félnek, akinek sejtelme sincs a régi levéltárnak ilyen állapotáról. 45 ) 1908. március 31-én újabb kísérletet tett, hogy a követség utján szerezze meg az engedélyt a Szerájra. A nagykövet személyesen adta át a kérvényt a nagyvezirnek, sajnos, siker nélkül. — Augusztus 19-én ismét felterjesztést adott be Karácson. Szeptember 1-én pedig kihallgatáson jelent meg Kjamil pasa nagyvezirnél és Tevfik pasa külügyminiszternél a Szeráj ügyében. Megígérték a támogatást és a beadványt október 5-én felterjesztették a szultánhoz. November 10-én végre valahára Amedsi bej értesítette Karácsont a szultán magas elhatározásáról, mely szerint a Topkapu Szerájban levő levéltár megmutatható. Amit a magyar-osztrák követség sem tudott kieszközölni, az sok huza-vona után »az alkotmányos világban « Karácsonnak mégis sikerült. 1908. november 19-ike nevezetes dátummá lett, mert ezen a napon jelent meg a szultáni fermán, melyet a nagy vezir átküldött a Szeráj ketkhudájához. 46 ) Zia bej felírta az iktatókönyvből a hivatalos számot, melynek felmutatásával Karácson bemehetett a Szerájba. 47 ) Másfél évig tartó küzdelem után mégis csak bejutott oda, ahová európai ember eddig még nem lépett be. Munkaideje meg volt határozva; a mi időszámításunk szerint délelőtt 1 / 2 10— 1 / 2 4 óráig dolgozhatott. Pénteken, a muzulmánok ünnepén és vasárnap szünetet kellett tartania. Az első ládát valósággal ünnepélyes körmenetben hozták ki a kincstárból, melynek kinyitásánál 40 embernek kellett jelen lennie. A láda le volt pecsételve. Kinyitásakor látták, hogy tele van kisebb-nagyobb zsákokkal, össze-vissza hányt iratokkal, förtelmes porral és penésszel. A talált iratok nem magyar vonatkozásúak. Az első csomó irat Napoleon korára vonatkozó követjelentéseket tartalmazott az 1807. és 1812. évekből. A többi csomóban az udvartartásra vonatkozó számadások voltak. Később magyar vonatkozásúak is kerültek elő. János király egy levele, Szulejmán fogalmazványa Ferdinándhoz. A második ládában az 1811. orosz-török és az 1789. német-török háborúra vonatkozó iratok voltak. Ezeket lemásolta. Ügy látszik, a Szeráj levéltárnak több része volt, mert 1909. januárjában »a régi levéltár « kulcsát kérte a szultánhoz intézett beadványában. A Portán Zia bejtől értesítést kapott, hogy a szultáni irádé másolatával menjen Zia pasa pénzügyminiszterhez, akinél a Szerájlevéltár kulcsa van. Néhány nap 45 > Napló 1907. nov. 19. 46 ) Valamely tisztségnél, udvartartásnál, vagy más efajta szolgálatban alkalmazott megbízható személy; helyettes. 47 ) Napló 1908. nov. 19.
