Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Kuncz Jenő: Emlékezzünk Kautz Gusztávról

kor modern jogbölcselőinek százféle felfogásáig minden, egy­mástól ugyancsak elütő definicióval végzett, befejezésül csak annyit mondott, hogy a jog fogalmát így is lehetne egyszerűen meghatározni: » cselekvési szabadság !« Ugyanilyen katego­rikus rövidséggel adta a » törvény « meghatározását: »a tör­vény a cselekvési szabadság korlátja. « A » személy « (persona) igen sokféle magyarázatokra al­kalmat adó, ismert meghatározások lényegét így foglalta ösz­sze: » emberi alkattal biró, élő lénynek teljesen végbement szü­letése által keletkezett egyed. « Ezzel a meghatározással főleg Ahrenssel szemben hangsúlyozta a teljesen végbement szüle­tést, mig ez utóbbi a gyermeknek már fogamzása pillanatától jogokat tulajdonít. Éppen ilyen kerek, tömör összefoglalás volt pl. az állam­ról adott meghatározása is: »Az állam meghatározott földterü­leten, közös főhatalom alatt, az emberiség: földi végcéljainak megvalósítására szervezett egésszé tömörült embersokaság. « Nem érdektelen, hogy pl. a házasságról szóló jogbölcse­leti előadásai során, a házasság fogalmának meghatározásában, az igen különböző felfogásokat ismertetve, nagyon hangsúlyo­zottan emelte ki az utolsó római remekjogász meghatározá­sát: Nuptiae sunt conjunctio maris et feminae, et consortium omnis vitae, divini et humani iuris cornmunicatio. (Pap. és Mod.) Pedig ekkor már több európai állam törvényhozása be­vezette s nálunk is már láthatáron volt a kötelező polgári házasság intézménye. Helyszűke azonban nem engedi jogbölcseleti előadásai­nak és büntetőjogának bővebb és részletesebb ismertetését; csak röviden kívánom tehát jogi irói tevékenységét felsorolni s néhány jellemzőbb adat kiemelésével felfogását megvilá­gítani. Első jogtudományi munkája dr. Kautz Gusztávnak for­dítás volt; az 1871-es évszámot viseli homlokán, de már 1870­ben hagyta el a sajtót s a következő cimet viselte : »Az állam­igazgatás és igazgatási jog alapvonalai. Tekintettel Angol, Francia és Németország törvényhozása és irodalmára. Stein Lőrincz után s hazai viszonyaink és törvényhozásunkra való utalásokkal. Kautz Gusztáv győri jogakadémiai tanár által. Pest, Ráth Mór.« Erről a munkáról a »Reform« cimű napilap 1870. évfolya­mában Concha Győző tollából hosszabb ismertető kritika je­lent meg, melynek bevezető sorai így hangzanak: » Benső örömmel vettük kezünkbe e munkát. Hazai közönségünk (t. L németül nem értő közönség) általa oly mű birtokába jut, mi­nőt kívüle hiába keres a világirodalomban. « A méltán nagy­hírű és nagynevű német tudós Verwaltungslehre cimű hatal­mas művének Handbuch cimű kivonata jutott így a magyar közönség elé fordításban, amely mű Stein nagy munkája eredetileg tervezett, de még ki nem adott részeinek elemeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom