Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Kuncz Jenő: Emlékezzünk Kautz Gusztávról

kor modern jogbölcselőinek százféle felfogásáig minden, egymástól ugyancsak elütő definicióval végzett, befejezésül csak annyit mondott, hogy a jog fogalmát így is lehetne egyszerűen meghatározni: » cselekvési szabadság !« Ugyanilyen kategorikus rövidséggel adta a » törvény « meghatározását: »a törvény a cselekvési szabadság korlátja. « A » személy « (persona) igen sokféle magyarázatokra alkalmat adó, ismert meghatározások lényegét így foglalta öszsze: » emberi alkattal biró, élő lénynek teljesen végbement születése által keletkezett egyed. « Ezzel a meghatározással főleg Ahrenssel szemben hangsúlyozta a teljesen végbement születést, mig ez utóbbi a gyermeknek már fogamzása pillanatától jogokat tulajdonít. Éppen ilyen kerek, tömör összefoglalás volt pl. az államról adott meghatározása is: »Az állam meghatározott földterületen, közös főhatalom alatt, az emberiség: földi végcéljainak megvalósítására szervezett egésszé tömörült embersokaság. « Nem érdektelen, hogy pl. a házasságról szóló jogbölcseleti előadásai során, a házasság fogalmának meghatározásában, az igen különböző felfogásokat ismertetve, nagyon hangsúlyozottan emelte ki az utolsó római remekjogász meghatározását: Nuptiae sunt conjunctio maris et feminae, et consortium omnis vitae, divini et humani iuris cornmunicatio. (Pap. és Mod.) Pedig ekkor már több európai állam törvényhozása bevezette s nálunk is már láthatáron volt a kötelező polgári házasság intézménye. Helyszűke azonban nem engedi jogbölcseleti előadásainak és büntetőjogának bővebb és részletesebb ismertetését; csak röviden kívánom tehát jogi irói tevékenységét felsorolni s néhány jellemzőbb adat kiemelésével felfogását megvilágítani. Első jogtudományi munkája dr. Kautz Gusztávnak fordítás volt; az 1871-es évszámot viseli homlokán, de már 1870ben hagyta el a sajtót s a következő cimet viselte : »Az államigazgatás és igazgatási jog alapvonalai. Tekintettel Angol, Francia és Németország törvényhozása és irodalmára. Stein Lőrincz után s hazai viszonyaink és törvényhozásunkra való utalásokkal. Kautz Gusztáv győri jogakadémiai tanár által. Pest, Ráth Mór.« Erről a munkáról a »Reform« cimű napilap 1870. évfolyamában Concha Győző tollából hosszabb ismertető kritika jelent meg, melynek bevezető sorai így hangzanak: » Benső örömmel vettük kezünkbe e munkát. Hazai közönségünk (t. L németül nem értő közönség) általa oly mű birtokába jut, minőt kívüle hiába keres a világirodalomban. « A méltán nagyhírű és nagynevű német tudós Verwaltungslehre cimű hatalmas művének Handbuch cimű kivonata jutott így a magyar közönség elé fordításban, amely mű Stein nagy munkája eredetileg tervezett, de még ki nem adott részeinek elemeit