Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
lyeit. Magyar színészeket Erdélyi nem tűrhetett, — tehát kiadta albérletbe a németeknek. A német színészet nem zavarhatta cirkuluszait: augusztus 29.-től kezdve kiadta a szinházat Pennauer német színtársulatának. (Keresztnevét nem jegyezte fel a krónika.) A társulat műsorát nem ismerjük. »A közönség egy része, nagyobbrészt a zsidósági, csakúgy özönlött a színházba, talán erővel akarták megmutatni, hogy Győrött nagyobb szükség van német, mint magyar színészetre. S ez történt a magyar világ második esztendejében!« — írja Koltai; 89 ) ebben nincsen teljesen igaza: a Győri Közlöny (szept. 6.) szerint a szinház azért volt tele, mert a közönség ki volt éheztetve és mert a németek kitűnően játszottak. Az emberek mulaLni menték! a színházba, nem tüntetni. Keresztények is, nemcsak zsidók. A társulatnak két jó komikusa, jó népszinműénekése és más jó tagja volt. A Győri Közlöny szept. 6-án nekimegy Erdélyinek, amiért kiadta a szinházat a németeknek. Ezért hoppon fog maradni, mert a német színészek elcsábítják az ő publikumát. Mikor télire megjön, nem lesz közönsége. A német szinház tele van! Demonstrálnak a meUlett, hogy étvágyukat csak a német színészet'elégíti ki. Erdélyinek szomorú farsangja lesz. A német publikum jóllakik, a magyarnak pedig elmegy az étvágya! Igy aztán a szinház üres marad. A cikkírónak — Kovács Pálnak — volna egy indítványa: Erdélyi maradjon bérlője a színháznak három évig, de tartson benne német színészetet, akkor legalább ő — meg nem bukhatik. Társaságot nem kell tartania, ő maga megél gavallérosan az árendából, amit a német színészek neki fizetnek. A cikk: megörökíti néhány német színésznek nevét: Höf er, Nösl, Seiz, Castle és azt indítványozza, ha Erdélyi már németül játszat, nyomtasson magyar szlinlapot is és fordíttassa le a színészek nevét: Udvarnokira (Höfer), Kastélyosira (Castle), a Győri Közlönyt cserébe majd német (gót) betűvel szedik ki, hogy meglegyen a Gleichberechtigung. Tekintetbe kell vennie Erdélyinek azt is, hogy a híd, amelyen át kellene járnunk a színházba, elkopik, mert a német szín házba járást még ugyan elbírja, de a magyart már nem. Akkor pedig nem tudom 1 , ki fog színházba járni télen a »Noth-Brücké«-n? — Október 22-én azt írja a Győri Közlöny, hogy a német színészek hatheti működésükkel nem csináltak rossz üzletet: az igazgatónak, Pennauernek, állítólag 500 frt tiszta haszna volt. November elején azután a Részvényes Társulat felbontotta Erdélyi szerződését, mivel nem jelentkezett idejében és Kocsisovszkynak adta ki a színházat: Erdélyi azért veszítette el Győrt, mert szóba állt a német színészekkel. 1869. januárjában az ekkor Bruckban működő német színtársulat igazgatója talán: Pennauer folyamodott a tanácshoz a nyári idényért. Április 1-én már arról ír a Győri Közlöny, hogy a német szinészek megérkeztek (az igazgató nevét nem említi), húsvét hétfőjén adták elő a Nro 28 cimű hírneves bécsi színművet. Jól játszanak. Május 1-én Hirsch Henrik bécsi komikus lépett fel a Pariser 89 ) Koltai II. 70.
