Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
3. A német színészet haldoklása. 1868 elején a közönség nem igen látogatta Erdélyi Sándor és Szigeti Imre társulatának előadásait. Kovács Pál erre így nyilatkozik a Győr,i* Közlöny 8. számában: >> Válópert kell ajánianunK egy szerencsétlen régi házasságra nézve. Ezen szerencsétlen pár pedig nem más, mint a győri színházi publikum és a német színészet. Ezen szerencsétlen házasságot még apáink 1 kötötték számunkra igen fiatal korunkban, azért épen nincs rajta Isten áldása! Ä férj újabb időkben nagyon elszegényedett, alig tengetheti tovább felesége, ki e mellett még házasságtörésbe is keveredett, mert egy mással szövetkezett: a magyar színészettel, mely fiatalabb, erőteljes, csinos ifjú ugyan, de annál a másiknál még szegényebb az istenadta — most már az az egy közönség, mint feleség, hogyan tartson el két férjet? Nincs itt más mód, mint törvényes elválás a régitől és szinte törvényes egybekelés az újjal. Hiszen az a régi házasság úgyis magtalan, legalább eddig ugyan semmi gyümölcsét nem láttuk, ez az újabb talán gyümölcsözőbb fog lenni?« Kovács Pálnak többszöri sürgetésére a színházi Részvénytársulat elhatározta a német színészet kiküszöbölését. Március közepén oszlott fel az Erdélyi—Szigeti-féle társulat mint cég. Erdélyi lett az egyedüli igazgató és a Részvényegylet neki adta ki három 1 évre a szinházat. Három egész évre, a nyarakrra is! Április 11-én kezdte meg előadásait. Erre vonatkozik Kovács Pál cik!k|e a GyőriKözlöny ápr. 19. számában. Elparentálta a kirnult győri Ének- es Zene-Egyletet. »Ezen szomorú haláleset mellett azonban egy újszülöttel örvendeztetett meg bennünket a mult hétfő. E napon ugyanis, a legrégibb idők óta, rendesen német előadással kezdődött a nyár szinidény; az idén először állítatott magyar városunkban, a magyar színészet teljes jogaiba vissza, az által, hogy színházunk, három egymás után következő évre, magyar színtársulatnak adaték ki. Azért nevezem a húsvét hétfői magyar előadást új szülöttnek! A rég óhajtott gyermek tehát megszületett, — hanem paszitája nagyon szegényesen ütött ki. Alig egy-egy vendég méltatá látogatásra az ünnepélyt, melyre pedig az egész város megi volt híva.« Gyenge a kisded, mostohái vannak. A Győri Közlöny ugyanabban a számban hirt ad arról, hogy »egy a győri színházból a német színészetnek kiküszöböltetése fölött bosszankodó klub ki fogja fütyölni Erdélyi Sándor szinigazgatot«. A füttyök elmaradtak ugyan, de elmaradt a magyar színészet pártolása is. Koltai Virgil szerint a zsidóság volt az, amely a német színészethez ragaszkodott. 88 ) Erdélyi magyar előadásai nem kellettek, kénytelen volt május 25-én Pápára, onnan Balatonfüredre távozni. Erdélyi távollétében híre járt, hogy Győrött magyar vidéki csapat fog játszani az elárvult színházban. Erdélyi ez ellen a hír ellen és az eszme ellen is tiltakozott, hiszen a maga megkárosodását nem ás akarhatta. Magyar ripacstársaság elrontotta volna az ő téli esé88 ) Koltai II. 69.
