Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után

bohózatból és operettből adott. Offenbach! Ha összehasonlítjuk' a korabeli magyar társulatok műsorával (1856—1860.), el kel ismer­nünk, hogy a német műsorok alacsonyabb nívóval »dicsekedhettek». A győri német műsor Kottaun és Wagner óta nagyot hanyatlott. A magyar műsorokat az Ötvenes és hatvanas években a nemzeti eszme tartotta magasabb nivón, elő keLett venni a közönség óhaj­tására komolyabb hazafias darabokat is, nemcsak Offenbachiádüákat Július 12-én a német színészek egy quoddbetet adtak elő Der Bolond Miska, oder Hexensprünge durch die Theaterwelt. A Győri Közlöny szerint Bolond Miskát Biumlacher színész személyesítette meg, de inkább valamilyen Hansjörgl vagy Dummer Michelhez ha­sonlított, mint a mi szeretett Bolond Miskánkhoz. »Egyejirsnt so­hasem hittük volna, hogy valaha még Bolond Miska a németnek legyen kenyérkeresője!« Július 22-én Blumlacher szinesz tiltakozik a Győri Közlöny­ben az előző cikk ellen. Az ő neve akarata ellenére kerü.t a szín­lapra, sőt fel sem lépett, »mert sokkal inkább tisztelem a nemes magyar nemzetet, semhogy egyik jeles és kedvencz élcz-lapjának nevetségessé tételére segédkezet nyújtani tudnék vagy akarnék. Az egész jelenet Jansa ur elmeszü eménye, ki is a címszerepben maga mutatta be magát. Blumlacher s. k.« Ehhez a nyilatkozathoz a Győri Közlöny a következő meg­jegyzést teszi: »Figyelmeztetjük a német szinigaigiatót, hogy ne bántsa »Bolond Miskat«, mert a bűnt nem hagyja büntetlenü Bo­lond Miska s megbüntet érte hetediziglen.« (Győri Közlöny 1860. július 22.) Július 21. Karl Scholz komikus javára szinrekerüit Grünfeld és Prumer zenés jellemképe: Praktikant und Scherenschleifer. Erre az alkalomra diszes kiállítású piros selyemre nyomatott színlap hivta meg a közönséget. Siege ez évben is könyörgött bérleengedésért. Hétköznapokion 30 forintot is fizet rá az előadásokra, a látogatottság igen gyönge. Június 2-án kéri a két frt bérnek és a tüzbiztosítási taksánaíkf el­engedését. 68 ) 1860. szept. 10. megjelent a polgármesteri hivatalban és bi­zonyítványt kért eddigi működéséről. Széphangú irást kapott, mert iparkodott a német közönség igényét, »womöglichst«, kielégiíteni. 69 ) Megkapta a jó bizonyítványt, de a szinházat 1861-re mérnem, A tanács ekkorra már — és pedig három (1861—63.) nyári idényre Sallmayer Hermann klagenfurti igazgatónak (1860. augi. 2.) adta ki, egyrészt, mert az arénát Sallmayer megvette Siegetől, s így valami jogcíme is volt a bérletre, — másrészt, mert sok pártfogója is volt, köztük Henrik osztrák főherceg is. A határozatban a tanács kifejezte azt a reménységét, hogy Sallmayer valóra váltja minden ígéretét. 70 ) 6S ) U. o. 69 ) U. o. 70 ) U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom