Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után

2. Az alkotmányosság felé, 1860 —1866. A politikai élet az októberi diploma óta kezdett föllendülni Vele együtt a hazafias tüntetések is napirenden voltak. A láthatár azonban még ködös volt. Jellemző, hogy Benedek Lajos lovga táborszernagy — a solferinoi győző — Magyarország kormány­zója, 1860. szeptember 9-én parancsot adott ki az összes megyei ha­tóságokhoz. »Es kam in der letzten Zeit nicht selten vor, dass in den Gotteshäusern anlasslich verschiedener Feierlichkeiten welt­liche Lieder, wie namentlich a szózat und a Kölcsey hymmis ge­sungen, dieser Gesang, wie sogar auch Predigtten mit Êljen s und anderen profanenen Beifallbezeigungen begleitet wurden. Zug­leich mache ich Sie darauf aufmerksam, dass der Unfug dés all­gemeinen Absingens von Liedern, namentlich der zwei Obigen, auch bei theatrischen und anderen Kunstvorstellungen einreisst.« Ez, mondja, a legszigorúbban tilos! Meg kell szigorúan büntetni! Tessék a T heater geseizoX pontosan és legszigorúbban megtartani. (Strengstens handhaben.) 71 )'— Benedek sajátkezüleg irta alá a parancsot, melynek németsége arra vall, hogy magyar ember fo­galmazta, aki azonban magyarul sem tudott jól. Az 1861. február 3-iki Győri Közlöny korholja a közönsé­get, mert nem pártolja a magyar színészetet. »Valoban szomorú dolog s csak műveltségünkre s nemzeti érzelmeinkre vet homályt, hogy nálunk a magyar színészet iránti részvétlenség évről-évre na­gyobbodik, s [mig a német színészek — kik pedig a színészetre ke­vésbbé kedvező nyári időszakon át szoktak köztünk működni —• úgy ahogy csak eltengődnek, addig a magyarok rendre elbuknak!. Nagy részben oka az elhidegülésnek azon városi tanács, mely elég gyenge volt a germanizálási törekvéseknek magát eszközül felhasz­náltatni s 11 hosszú éveken keresztül fizettetni magát az adózó közönség által anélkül, hogy nemzetiségünk s különösen színésze­tünk érdekében csak legkevesebbet is tenni bátorkodott volna.« Hiába panaszkodott a közönség, hogy a hideget a színházban tűrni nem lehet, hogy a páholyokban kifeszített esernyővel kell ülni, hogy a színészek megbetegednek a huzattól. Hiába kért a lap a közön­ség nevében új szinházat! Az oktrojált városi tanács csak arra ügyelt, nem játsszák-e a Rákóczyt, nem *éneklik-e a Szózatot, nem ejt ki egy szinesz szót a rendőrség ellen, de nem 1 törődött a pana­szokkal! Holnap alkotmányos választás lesz, az oktrojált tanács megy. Várjuk a javulást! Igy ír a Közlöny. A város életét nagyon felbo^gatták az alkotmányos mozgal­mak. A svarcgelb magsztrátust elcsapták, visszaállították a város önkormányzatát, követválasztásra készültek, tüntettek! a hadsereg és a zsidóság ellen, egyszóval olyan német- és zsidóellenes eszme­körben forogtak a győriek, amely a német színészetnek nem kedve­zett. Sallmayer azonban igen ügyes ember lehetett, mert leküz­dötte az összes akadályokat, legyőzte az ellenszenvet, igen szép 71 ) Meg-yehatósági elnöki iratok. 1860. 969. (Benedek F. Z. M.-től Z. 3903/praes. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom