Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Kristóf György: Dunántúli írók — Erdélyben I.
tekéül alkalmazta Erdélyben, Kolozsvárt tett fogadalmát, az irodalom művelésének céHul kitűzését, a szivekhez szóló magyar nyelv ápolásának életpályául választását. Művei között ugyan erdélyi tárgyú kevés van. 10 ) De mint döntő lelki mozzanatot, ott van Erdély, az erdélyi élmény, a transzilvánizmus ösztökélő, tettre késztető sarkantyúja egész pályáján, egész irodalmi működésének megindulásában és tudatos továbbfejlesztésében. Erdélyről keveset irt, de Erdély nélkül pályája másként alakul. Kisfaludy Sándort Erdély, a transzilvánizmus közvetlen és szeméüyes szemlélete avatta magyar iróvá, költészetünk mívelőjévé. II. Széchenyi István 1821. jul. 13—aug. 3 között három hetet töltött Erdélyben. Az ő utjának végső Indítéka Zsibón, az ifj. báró Wesselényi Miklóssal való ismeretségiben található meg. A legnagyobb magyartól még nagyon messze vagyunk, sőt még az Akadémia megalapításáig is jó pár év telik el. A nyilvánosság előtt Széchenyi idáig csupán a Lovaspályázás Törvényei c. magyarul'és németül ez időben és Debrecenben kiadott nem jelentékeny művecskéjével szerepeit. Igazi közéleti szereplése még csak ezután fog elkezdődni. Most még egyszerű katona, huszártiszt. Ezrede Debrecenben, maga és svadronya Diószegen logerez. Kicsi, poros, egészségtelen faluban kellett gyakorlatoznia nap-nap után. Sem az a törekvése, hogy más helyiségbe kerüljön, sem az, hogy őrnaggyá léptessék elő, nem sikerült, noha mindent megmozgatott, megpróbált. Unta Diószeget is, a katonáskodást is. Helyzetével teljes mértékben elégedetlen. Már tisztában van azzal, hogy valahogy kivárja őrnaggyá előlépését s aztán véglegesen otthagyja a katonaságot. E kelletlen helyzetben és hangulatban támad az az ötlete, hogy elmegy utazni Erdélybe, meglátogatja Wesselényit, kivel Debrecenben már futólag megismerkedett volt. Szabadságot nem kért. Tán meg sem adta volna az erre illetékes udvari hadtanács. Vagy ha igen, e szabadság is késleltette volna amúgy is folyton megakadó előlépését. Ezredesétől parancsot kért tehát és kapott, hogy a tisztikar számára Erdélyben lovakat vásároljon. A három hétre szóló szolgálati parancs csak cim volt, hogy annak ürügye alatt a lelkét ölő unalomból egyidőre szabadulva friss levegőt szívjon, mégha utazásának semmi mai hasznát sem venné. Igy az ötletet harmadnap kivitel követte. Sem anyagilag, sem úti eszközökkel magát kellően felszerelni nem tudta. Programmot, utitervet nem állíthatott össze. Térkép, könyvek s minden előleges tájékozódás nélkül 10 ) Ilyenek : Hunyadi János c. 5 felv. drámája és Kendy Sándor c. töredékben, vázlatban maradt drámai kísérlete, de mindkettő a személyneveken kívül minden határozottabb erdélyi nyom és vonás nélkül. Ilyenre csak Balassa Bálint c. regéjében találunk. Ennek kilenc versszaka (I. é. 20—28.) Erdély különválásán, a magyar pártosságon kesereg és az unióra buzdít. Továbbá a Hattyúdal 8. énekének Wesselényi Miklóst dicsőítő s a 10. éneknek erdélyi utazását felemlítő része (10. s köv. versszakok) Összes művei, VI. 276. s köv. 311. és végül 568—71. 1.
