Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Szemle - Győri Szemle - A győri vármúzeum terve. Valló István
SZEMLE. A győri vármúzeum terve. A győri vár. nagyon fontos szerepet töltött be a törökkel küzködő magyarság történetében. Birtokáért sok és véres harc folyt és sorsáért az egész keresztény világ aggódott, mert helyzete és jelentőségbe nyugat és a kereszténység védőbástyájává avatta. Visszafoglalását alkalmi röpiratok, diadalénekek, metszetek, érmek, költenie^ nyék, dicsőítő nyomtatványok örökítik meg s Róma, Prága, Nürnberg, Augsburg, Lipcse, Velence nyilvános körmenetekkel ünneplik De nevezetes a győri vár (építészeti szempontból is. A magyar várak építésénél akkor legtöbbnyire olasz építészeket alkalmaztak, így olasz mestereket hoztak a győri vár építéséhez is. Olasz tervezőkkei indult meg teljes újjáépítésié s a győri vár az akkor nagyon fejlett olasz várépítészetnek egyik legkifejezőbb, legjellegzetesebb alkotása lett. Az olasz hadiépítészeti intézet !ma külön könyvet szentelt a régi győri vár ,építése méltatásának. 1 ) A várnak az építése 1537-től 1683-ig! szinte szünet nélkül folyt. Az idők múlásával elveszítette jelentőségét s az 1809. évi francia ostrom elszenvedése után elkezdették a bontását. i A régi győri várból alig maradt meg valami. A mai püspökvár, a régi kastély-bástya és a hozzácsatlakozó Sforzia fél-bástya, szerencsére mégi épségben megmaradtaik s imírtt a régi várnak legrégibb építményei, hűen őrzik a történelmi idők emlékeit. A püspökvár e megmaradt vár részletei, várfalak, bástyaudvarok ágyúállások, alagutak, földalatti kazamaták 1 má is látvinyosságszámba mennek, amit győriek és idegenek is szívesen keresnek fel, de vannak olyan részletek Is — ímint pl. a Sforzia félbástya udvara és kazamatái —, almelyék még 1 a győriek előtt seml ismeretesek, pedijg e várrészek eredeti formájukat megőrizve, hamisítatlan történelmi hangulatot nyújtanak. Az alagutak és kazamaták súlyos boltivei művészi képben hajolnak össze, a Ikazamátákt sötét nyilasai titokzatos mélységekbe vezetnek, a 'várfal feletti függőkertből' a bokrok ágai kíváncsian nyúlnak, de a szük kis udvar nagy) csendjébe. A külvilág zaja ide el 'nemi ér s az áhítatos csöndben a falak zavartalanul beszélhetnék a múltról. Szinte várjuk, hogy a. boltivek mélyéből melyik pillanatban lép lelő a szolgálatot tevő őrség. Itt minden figyelmünk és minden érdeklődésünk csak a n.ultté s szivesen vennénk ha akadna váTaki, éki beszélne e falak' sorséról, 1 ) Florio Banfi—L. A. Maggiorotti: La Fortezza di Giavarino in Ungheria. Editoré 1' Instituto di Architettura militare. Roma, 1932.
