Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
ipart talált itt, hogy a nagy világégés sem tudta tönkretenni. Sőt a háború alatt is alakulták új üzemek. Mint az ország többi gyárai, ezek is csak a belföldi szükséglet kielégítésére termeltek. Természetesen minden üzem megérezte azokat a korlátozásokat, amelyeket a háború felállított. A legteljesebb elzárkózás, a férfi munkaerőnek az elvonása, a fogyasztóterület elvesztése és a vásárlóerő csökkenése az üzemi munkateljesítményt korlátozta. Csak azokban az iparágakban volt rendes, sőt fokozott munkamenet, amelyek a háborús szükséglét kielégítésére dolgoztak. »Örök dicsősége marad a magyar iparban rejlő nagy szellemi és technikai erőnek az a gyorsaság, amellyel át tudott térni a háborús termelésre.« 7 ) Ezek a gyárak a. normálisnál is nagyobb termelést értek el. ; Sokkal végzetesebb volt a világháborúnál a proletárdiktatúra és a román rablás. Lehetetlen rendelkezéseikkel, rablógazdálkodással annyira lezüllesztették az ipart, olyan nagy károkat okfoztak, hogy jó néhány évne"k kellett elmúlnia, mig a csapást némileg is kiheverte. A város továbbra is folytatta iparpártolását és amennyire csak lehetett, az eddigi bevált eszközöket mindig igénybevette, ha szükség volt rá. De különös gondot fordított mindig arra, hogy a városi közmunkákat csak a helybeli gyárak kapják meg. A szükséges közszállításokban mindigi a győri gyáraké volt az elsőség. Ha nem ezt tette volna, önmagának lett volna ellensége, mert saját cselekedetéve! zárta volna el az adóforrásnak egyik jelentékeny részét. A legjellegzetesebb a győri iparban' az, hogy a szövő- és fonóipar nemremélt mértékben fejlődött. Ennek oka egyrészt az volt, hogy már iaz itlt működő szövő- és fonógyárak szakmunkástörzset tanítottak ki, amely aztán a meginduló gyárat a kezdet nehézségein átsegítette. Hiszen szövőmestereknek majdnem mindig szűkében voltunk. Egyik akadálya szövőiparunk nagyobbmérvű kialakulásának épen a szákmunkások hiánya volt. Ezen a bajon úgy segített a város, hogy szövőtanfolyamokat szervezett, amelyek igen nagy haszonnal jártak. A szövőiskola a fa- és fémipari szakiskola keretében szintén nagy érdeklődést váltott ki még a messze vidéki városodban is. ' ' : i A tőke csak azt nézi, hol tud nagyobb hasznot elérni. A kedvezmények, valamint a vasúti szállítás figyelembevételével még mindig gazdaságosnak találta, ha Győrött telepszik meg. Álta'lában az egész ország fonó- és szövőipara ebben az időben nagyot fejlődött, de a már meglevő gyárak jó foglalkoztatottsága és jövedelmezősége is hatott az új fonó- és szövőgyárak alapítására. Egyik legnagyobb textilgyárunk igazgatósági jelentése fényesen igazolja, hogy a szövő- és fonóipar jól volt foglalkoztatva. »... az 1926. év üzleteredménye a mult évvel szembén kedvezőbben alakuilt. Üzemünk az egész éven át kielégítően foglalkoztatva volt és a piac Ízléséhez alkalmazkodó termékeink iránt — az erősen fellendült im7 ) Kereskedelmünk és iparunk az 1922. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 1923. 15. 1.
