Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Bakos Mihály: Győr gyáripara

port-tevékenység következtében nyomottabb árakon ugyan — egyre fokozódó kereslet nyilvánult meg.« A többi ipar is eléggé jól volt foglalkoztatva. Az élelmezési és vegyészeti ipar épúgy, mint a vas- és fémipar, a gépgyártás és közlekedőeszközök gyártása. Alig azonban az utóbbiak a gazdasági válság következtével igen nagymértékben csökkentették üzemi termelésüket, addig a fonó- és szövőiparnak elég !sok megrendelése voit és szövőgépeinek teljesítőképességét majdnem teljesen ki tudta használni. Hölgy a háború utáni gyáripar kialakulásáról teljesebb legyen a képünk, foglalkozni fogunk az egész ország gyáriparát előmozdító és gátló körülményekkel, mert ezek a vidéki iparban épúgy éreztetik a hatásukat, mint a fővárosiban. Az ország gyáriparát előmozdító és gátló tényezők a háború után. A nemzeti újjáébredés, a restauráció ideje nagy és súlyos feladatok elé állította a magyar gyáripart. Az ország megcsonkítása következtében sok-sok akadályt kellett legyőznie. Az eddig arány.lag könnyű nyersanyagbeszerzés szinte lehetetlenné vált. A fogyasztóterület legnagyobb része elveszett. A háborús termelésre berendezkedett vállalatok túlméretezettségét a lehető leggazdaságosabban át kellett szervezni. S ha valamely ipartelep nem akarta üzemét csökkenteni, akkor az új szükségleteknek megfelelően más rokoniparágat kellett bevezetnie. A felvett statisztikai adatok azt mutatják, hogy az eredmények felülmúlták a várakozást. Az akadályok azonban később ismét megjelentek. Emelkedtek a nyersanyagárak, a munkabérek. Majd a korona rohamos elértéktelenedése a megfelelő hitelviszonyok kialakulását és megteremtését lehetetlenné tette. Exportra gondolni is alig lehetett. A leolvadt fogyasztás, a tőkehiány, nyersanyaghiány és a közterheknek fokozatos emelkedése nem csekély feladatok elé állították az ipart. Az 1924-ben megkezdett szanálási akcióból az ipar is kivette a részét. Hat millió aranykoronát jegyzett. Segítette volna a gyorsabb fejlődést, ha a kereskedelmi szerződések megkötése által a szorosabb gazdasági érintkezést a külfölddel felvehettük volna. A hitelválságot a következő évben a kereskedelem és a mezőgazdaság válsága követte. A szanálás folytatódott, de megkezdődött az árlemorzsolódás is. Az államháztartás egyensúlyban volt. Az állami beruházás azonban nem segített a helyzeten, sőt a behozatali korlátozások megszüntetésével a külföldi áru tömegesen jött be az országba. Ez időszak jellemzésére ideiktatjuk egyik legnagyobb győri textilgyár üzleti jelentéséből a következőket: »Az elmúlt üzletév első részében folytatódott a konjunktúra, amely az előző esztendőkben olyan kedvezően hatott a hazai

1 textilipar 'fejlődésére. Ez a íkonjunktura azonban az 1924. év második felében fokozatosan megszűnt; részben azért, mert a szanálási akcióval kapcsolatos általános gazdasági depresszió a közönség fogyasztóképességét erősen