Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
Győr gyáripara.*) Győr gazdasági szerepe a kiegyezésig. Kevés város, illetve vármegye van az országnan, amely annyit szenvedett háborútól — hiszen a hadak útja volt — és az elemi csapásoktól, mint Győr és környéke. Ä török pusztítás, a kuruc-labanc világ, a szabadságharc, a többszörös tűzvész, a járva." nyok mind-mind oly csapások voltak, amelyekfet csak a legnagyobb szorgalommal tudott kiheverni. Volt idő, amikor »12 esztendőn lát nem akadt egyetlen adófizető polgár sem; a közsegben«. Mégis a kitartó szorgalom, amely jellemzi a város lakosságát, minden bajon és csapáson győzedelmeskedett. 1743-ban szab. kir. város lett, majd négy évtizeddel később jogakadémiát kapott. A 17. századig kialakult iparát a következőképpen jellemezhetjük. »Az ipar fejlődése, a képzett idegen mesterek letelepülése s az átllandó nagy őrség és tisztjeinek igénye folytán előrehaladt, különösen a vargák, tímárok, szűcsök, szíjgyártók, lakatosok, szappanosok és* gyertyamártók, ácsok, klőmüvesek, hajóépítők és puskaművesek ipara. 1703-ban a belvárosi háztulajdonosok között 28 iparágon 127 iparos voll« 1 ) [ »Iparosaink ekkor már céhek szerint voltak elkülönítve és tömörülve az egész országban. A győri céhek közül 1593-ból a »barbély mesterek«, 1582-ből a német vargák és 1602-ből az egyesült »pajzs, szijgyárttó, fegyvertisztító és nyereggyártó céhek« szabályzatának megerősítő okirata ismeretes. A csizmadiák és a német vargák régi céhszabályzata is megmaradt.«-) Az 1848 előtti időre fényt vet a következő rész. »Az ,ipar is szép fejlődésnek indult, főleg a műtakácsőlk 1 szebbnél-szebb munkákkai szereztek maguknak "hírnevet. 1844-ben létesült az első győri pénzintézet, a Győri Takarékpénztár s a legelső magyar iparkiállítások egyike 1846-ban a győri műipari kiállítás volt.« 3 ) Az a lassú, de állandó fejlődés, ameÜy a Kiegyezésig tartott, a kiegyezés után hatalmas méretekben bontakozott "ki. Fényes bizonyítéka ennek az, hogy ez idő alatt majdnem megháromszorozódott a lakosság száma. *) Részlet a szerzőnek ily című nagyobb munkájából. x ) Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról, a történelmi idők érintésével. Győr, 1896. Kiadta Győr szab. kir. város törvényhatóságra. 104. 1. 2 ) U. o. 106. I. s ) U. o. 126. I.
