Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
Az átrakó hajóforgalom csökkenése. Új cél: Győrt iparvárossá kell tenni. A kiegyezéskor s még utána hosszú ideig Győrött a gabona ;és egyéb nyersáruk hajóforgalma igen nagyjelentőségű volt. A nagy hajóforgalmat annak köszönhette, hogy Gönyű és Pozsony között a Duna medre nem volt megfelelően szabályozva és így a nyugatra szállított gabonaneműeket, különösen búzát, hajón felhoztak Győrré, itt átrakták és vasúton szállították 1 tovább. A vasúti fuvarozás mindnagyobb térhódítása ós a medernek említett szabályozása következtében csökkent e terményékben a forgalom. A mostani forgalomra jellemzők a következő adatok: 4 ) A vasutak A hajók összforgalma q ban 1930- ban . . 3,844.067 q 562.640 q 1931- ben . . 3,179.064 q 462.455 q 1932- ben . . 2,405.009 q 484.300 q Amint látjuk, a vasúti forgalom messze túlszárnyalja a hajóforgalmat. Győr tehát elvesztette a dunai átrakó hajóforgalmának jó részét és ezirányú gazdasági szerepét. 'Törekednie kellett arra, hogy! ez mással pótoltassék. Az akkori polgármesternek 1 , Zechmeister Károlynak érdeme, hogy a város vezetőségével belátta: Győrt iparvárossá kell alakítani, mert az erre szükséges feltételek adva vannak. Az újjáépülő főváros és Bécs útvonalában fekszik, tehát a termények elszállításához alkalmas vasút van a gyárak rendelkezésére. A szükséges nyersanyag elszállításához pedig itt van az olcsó vizi út. A nagytömegű, kevésbbé erten.es nyersanyag nem bírja el a vasút aránylag magas díjtételét. Nemcsak a két főváros között, de Szombathely, Grác, Veszprém--Balaton és Sopron felé is alkalmas vasúti hálózata van. A terv szép és hasznos volt, csak meg kellett most már valósítani. A legmegfelelőbb terület a város észak-keleti része. Ugyanis ott nagy; területek állták szabadon. Ezeket összevásárolták. A vasú't egészen közei van hozzá, tehát az iparvágány megépítése nem ütközött nehézségbe. Sőt, hogy az ipartélepek az olcsó vizji útat is élvezhessék, nagy költséggel megépítik az ipar csatornát. Az volt ugyanis az elgondolás, hogy az olcsó vizi útat összekapcsolj ák? a vasúti száífítással. A hajókon érkezett árut a különböző daruk segítségével közvetlenül a vasúti kocsikba lehessen szálflítani és megfordítva. Az iparcsatorna partjai az átrakodószerkezetekkel még ma sincsenek egészen kiépítve, mert a mai viszonyok nem kedveznék' arra, hogy körülötte ipartelepek épüljenek, a meglévő gyárak pedig ,le4 ) A Győri Lloyd Altalános Kereskedelmi Tesiülei választmányának Jelentése az 1932. évi működéséről. Győr, 1933. 10—11. 1.
