Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Dénes Tibor: Tróger- és Maulpertsch-képek a berlini Deutsches Museumban

giasban, valahol oldalt pedig férfialakot sejtünk. A tabernaculum elhelyezése most akadálya az egybevetésnek, a főoltárkép restaurálása, után bizonnyal fényt derítene arra, hogy vájjon a berlini kép, — Maulpertsch művének egyik valódi gyöngyszeme — valóban a győri főoltárképben leli-e művészi kiteljesedését. Remejlni szeretnők, 'hogy a 'kutatás hamarosan megvilágítja ezt a kérdést is, hiszen az is lehetséges, hogy Maulpertsch ez ,'igazi művészi gondolata nagy; vászonra sohasem került. Ugyancsak a Deutsches Museum barokk-termében iátható egy 33.5x42 méretű szinvázlat, amelynek a címe: Entwurf zu cinem Holzer, Mennyezetfestmény tervezete. (Deutsches Museum, 1737.) Deckengemälde és amely jelenleg még Joh. Evangelist Holzer műveként szerepei. Hölzer a tiroli barokk jeles mestere, Magyarországon és Ausztriában azonban kevéssé ismert, Imivel működését legnagyobbrészt Bajorországban fejtette ki.

17

) A múzeum katalógusa azonban megkérdőjelezi Hölzer nevét, mint a kép festőjét, hogy talán ugyanazon kéz műve ez a kép is, mint az, amely a Neumann és Salzer-képtár kiállításán Bécsben, 1929-ben Allegorie auf zwei Missionsheiliger cimmel volt kiállítva s amely talán Maulpertsch kezétől származik.

18

) Ez a feltevés azonban ma még aligha bizon

y

ítható- Dénes Tibor. 17

) Holzerről lásd : Heinrich Hammer : Die Entwicklung der barocken Deckenmalerei in Tirol. Strassburg, 1912, 18

) Belvedere, 1930. 120. 1.