Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Szemle - Győri Szemle - Győri Lloyd
nek színhelye a Dunántúl: Győr, Nagykanizsa, Komárom, Pécs, Pécsvárad stb. Az e korbeli gyakori portyázások, bajviadalok, kisebb csatározások, — minőkben a szerző maga is részt vehetett, —• romantikától átszőtt nőrpblások, — egyizben vőlegényelrablás is, — e színes elbeszélések tárgyai. A sorok közt pedig Kio.vassuk!, menynyire szerették volna Győrt és Komáromot megszerezni, mry nagyra tartották a keresztény végvárak vitézeit s erődítményeit. Ilyen érdekesek a dalokban előforduló földrajzi nevek, melyeket néhol manap is követhetünk a katonai térképen, különösen a horvátországiakét, de minél távolabbi vidékekre vonatkoznak hazánkban, annál bizonytalanabbá válnak. A hazai helynevekre nehezebben ismerünk rá azért is, mert elszlávosodött vagy eltörökösödött alakkal találkozunk. Ráismerünk pld. egy baj viadal színhelyére a berzsenyi síkságon, Tüskevár és Szegvár között; említik Janjokot 3 ) (Győr), Komáromot, Kanizsát, Pécset, Pécsváradot, a Bakonyt, mohácsi mezőt. Néhol, úgy látszik, egy-egy helynév feledésbe ment s a dailnok hozzá közelebb állóval pótolta, ilyen a Dunántúlra helyezett Prozori) vára. Ha elgondoljuk, hogy e dalok szájról-szájra jártak, könnyen elképzelhető, hogy a helynevek idővel elferdültek, eltorzultak, felcserélődték. Gyakran az a benyomásunk,! hogy a dal szerzője maga is bejárta a vidéket, de az ellenkezőről (Ls meggyőződünk, pld. a Kanizsáról Komáromba vezető úton nemi említik a Dunán való átkelést, a Bakony^ a mohácsi mező elhelyezése sem mindég helyes. — A földrajzi nevek sűrű említése a dalok epikai hitelét a naiv hallgatóságban fokozta s annál szívesebben hallgatták. A dalok a 17. században keletkeztek, miikor Kanizsa már török fennhatóság alatt van. Egyes részletek 1 későbbi betoldások is lehetnek. Az a körülmény, hogy a török nem használ családnevet, a közelebbi időpont meghatározását megnehezíti, csak a. likai Musztáj bég és az u. e. dalban szereplő III. Szolimán (1687—1691) történelmileg igazolható személyek. Szokolevics Ibro — egyik dal főnőse — valószínűleg a "történelemben gyakran emlegetett "bosnyák származású Szokoli-család egyik sarja, akli Kanizsán katonáslkődojtt s főurainkkal jó viszonyban volt. 5 ) — A budai vezirek neveit, kjükre oly sűrűn hivatkoznak, nem' említik. 71 sokat említett Hasszán pasa Tirot sem sikerült történelmileg igazolni. A keresztény vitézek személyazonosságának meghatározása is nehéz, csak néhánynál sejtjük, kire gondolhatott a dalnok. Igy János pozsonyi generálisban Pálffy Jánosra ismerünk; a Pauk Marambasa mögött a Pók v. Pokyak rejlenek, Hajszter tábornok alatt a Savoyai Jenő seregében szolgáló Heiszter Ernőt kell érteni, ,! ) 3 ) Fekete Lajos: Hódoltságbeli török helyneveink, Századok, 1924. 622. 1. 4 ) Dél-Bosznia. 5 ) Takács Sándor : A török hódoltság, II. k. 350. 1. 6 ) Horvatske narodne pjésno, IV. k. 657. 1. Marjanovió észrevétele.
