Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.
vei ezelőtt csinyte/ő primae classas volt Pesten, miként Schmidt, 80 személyből álló személyzetet szerződtetett, egy egész udvari szinházat, le van hangolva, redukálja az orchestert, nem 1 akarja fizetni a szinházmestert, és még a 45 frt tűzbiztonsági taksát sem tudja leszúrni. Véleménye csakhamar megváltozott. Április 9. nyílt meg a szinház. Elmar: Unter der Erde c. jellemképével, melyet Suppée zenésített meg. Sok zenés bohózatot hozott, egyéb újdonságot is. Laube: Die Karlsschüler, Gutzkow: Uriel Acosta, Hebbel: Maria Magdalene c. darabjai most kerültek először a győri közönség elé. Ecker szerint a társaság igen jó, jobb még nem is járt Győrött. Kitűnő művésznő Heigel kisasszony, aki ápr. 21. Klárát adta a Maria Magdalenében. A darab végén Potyondy, a kövér káptalani ügyvéd', azt kérdezte Eekértől: »Mar miért adták darabnak a Mária Magdaléna nevet, hiszen az egész darabban sem' fordul e név elő?« Sokszor állt üresen a szinház, érezte a háborús időket. Apr. 24. kezdődött a császári csapatok visszavonulása. A rémhírek miatt senkisem járt színházba, több hirdetett előadás elmaradt. Május 3. tele volt a színház magyar tisztekkel. Kottaun május 4. az Unter der Erde és 5. Maltitz »Fürst und Advokat« c. darabokat adatta; elő az osztrák cenzúra által törölt részletekkel. Május 6. Benedix: »Das b'emooste Haupt« c. vígjátékot cenzúra nélkül. Az egyik szereplő borzasztó tapsvihart keltett, mert mint csizmatiszíító felsorolta az angol, francia, olasz sat. fénymázakat, aztán pedig kijelentette: »Die ungarische Wichse ist die beste!« A magyar katonák megtöltötték a szinházat minden este. Május 12. a magyar sereg retirait, kivonult, — hírlett, hogy jönnek az osztrákok. 14. délben a honvédség újra bevonult. Este a színházban nagy lelkesedés mellett előadták Vary darabját: Kaiser Josef II. — Május 20. Kottaun nagy hangversenyt rendezett a Budavára ostrománál megsebesült honvédek javára. Igen tetszett hegedű játékával Goldmark Károly, aki Kottaun zenekarának tagja volt. Goldmark Károly 1848 október 1. óta »első hegedüse« volt Kottaun soproni szinházzenekarának. Mint maga meséli (Erinnerungen aus meinem Leben. Nikola Verlag. 1922. 34—35.) 1849 nyarán az egész színtársulat Győrbe ment. »A mi zenekarunkból egy egyszerű vonósnégyes ment állandó fizetéssel vele együtt. Én csekélységem volt a primarius 12 frt gázsival.« »A többi személyzetet énekesbohózatok számára Győrött egészítette ki Kottaun naprólnapra való fizetésekkel. Goldmark és három 1 társa a szinielőadásokban a szünet alatt adtak elő elő- vagy közbe fáié fop bat.« »En Onslow és Rèissiger Quartettjeit adtam elő, ami aligha helyén való Programm lehetett egy kis magyar városban.« »Ha felgördült a függöny, a taktus közepén kellett ábbanhagyni a játékot. « »Mindent összevéve' csak mérsékelt élvezet voll.« 110 ) 110 ) Goldmark szemtanúja volt a Győr körül történő hadi eseményeknek. A magyarok győztek, elfoglalták Budavárát. „Mi németül magyar hazafias darabokat adtunk elő, én Szolo-darabot Játszottam a színházban egy koncerten, amelyet a tisztek a Budavára bevételénél megsebesültek számára rendeztek." De
