Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.
21. Budavár elestének hirére a tisztek bált rendeztek, a város ki volt világítva, a szinház is tele volt. Kottaunnak nagtyszerűen ment a 'dolga, tiz nap alatt naponként 100 frt tiszta haszna volt.j De május 23. igen nagy csapás érte. Megjelent a színházban Hetényi színigazgató Veszprémből. Bejelentette, hogy holnaptól fogva 12 egymásutáni napon játszik, úgy, hogy két előadás lesz egy napon, az egyiken magyarul 4 órakor és németül 1 / 2 8 órakor, másnap fordítva. Kottaun az ultimátumszerű felszólítással szemben segítségért Ecker Jánoshoz futott. Ecker rá akarta venni Hetényit, hogy játsszék felváltva Kottaunnal minden második napon. Hetényi erre fenyegetődzött, hogy ha nem 1 fogadják el az ő ajánlatát, akkor engedély nélkül is játszik. Kottaunnak engednie kellett, hiszen attól kellett tartania, hogy Gyapay Dénes, Kossuth teljhatalmú kormánybiztosa a német színészeket minden teketória nélkül elkergeti. Hetényi két frtot fizet Kottaunnak minden egyes élőadás után. Az első magyar előadások telt házzal mentek, a németek/nél üres volt a ház. De már a negyedik magyar előadásnál (Csikós) üres volt a szinház, mert a magyar tisztért megunták a rossz magyar társulatot. Junius 10. játszott utoljára Hetényi. A két társulat nem tudott mindennap játszani, sokszor maradt el vagy az egyiknek vagy a másiknak előadása helyőrségi riadó miatt. Kottaun magára maradt. Jnuius 12. előadatta Rontó volt győri főhadnagy hazafias darabját: Hona, Szegedins Befreierin. Junius 17. nyitotta meg a nyári arénát Schiller Haramiáival: ugyanis mivel a rendes szinházban tűrhetetlen volt a meleg, a Kreuzgasséban. a Gassner-féle ház udvarán (ma Teleki-utca, László-féle vendéglő udvara) fából álló szinházat építtetett. Honvéd pionírkatonák és ácslegények tákolták öissze a gyenge alkotmányit. Még az első előadás kezdete előtt leszakadt a harmadik hely alsók néző súlya alatt. Rögtön kijavították. Este 1 / 2 7-kor kezdődöött az előadás. A ház tömve volt. 26 lovas huszár jött a színpadra mint haramiabanda. Az előadást számos incidens zavarta meg. Mindjárt a kezdetben kidűlt az élső karzat széle. A negyedik feVomás alatt beszakadt a második jobboldali páholysor. Életveszélyes pánik' tört ki a rozoga alkotmányban. Az előadást megzavarta 8 órakor a mindenünnen hallatszó harangszó. A kormány t. i. elrendelte, hogy két hétig kell állandó esti harangozást folytatni az orosz veszedelem közeledtére. Kottaunnak az első arénaelőadás 800 frtot ez a körülmény később majdnem vesztét okozta Goldmarknak. A zeneszerző leírja emlékiratainak 35—44. lapjain a győri csata lefolyását. Az osztrák katonaság bevonulása után haza akart menni lakására, — az evangélikus templomudvarban Schmidt kántornál volt szálláson — amikor kémnek nézték és elfogták. Egy nevetséges véletlennek köszönhette, hogy agyon nem lőtték : a lökdösésben elszakították kabátját és kilátszott fekete-sárga hózentrágere. Most már nem tartották rebellisnek : egy Demuth nevü őrnagy szabadon bocsátotta. Kottaun társulata tanácsosabbnak tartotta, ha Sopronba megy vissza. Goldmark, miután vízumot szerzett, gyalogosan ment haza falujába, Németkeresztúrra (Deutsch Kreuz). A következő télen ismét a soproni színháznál működött, de 1850 nyarán már nem jött vissza a társulattal Győrré, hanem Budára szegődött Schmidt társulatához, a karba.
