Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.
nemzeti elemek haladása miatt és hogy mindig nagyobb akadályoké kai kell megküzdeniok. »Warum erwägen sie denn nicht, jene geschmacklichen Volksbegliick^er, dass durch das gewaltige 'Steigen des magyarischen Elements unser deutsches Theaterpublikum stets geringer wird, dass dadurch ... der Theaterbesuch bedeutend abnehmen muss?« Sok a hiba, de azért van érdem is Willi és Hold szereplésben. »Mi győriek hálásak vagyunk az ősz Willinek ós sikert kívánunk néki a jövőben is!« Willi 1000 frt adósságot hagyott hátra. Szept. 29. távozott el Bécsújhelyre. A győri szinház történetében Willi és Hold igen nagy szerepet visznek, ilyen sokaiig nem műklödött társulat Győrött, sem előtte, sem utána. 25 évig jártak hozzánk, csekély megiszaiutásokkalí vissza-vissza járták. Pályáztak 1848-ra is, de ezúttal erősebb volt az ellenpártjuk, kibuktak, nem jöttek többé vissza. A márciuselőtti idők erkölcsi felfogását dicséri, hogy Toch József kanonok és városplébános, 1847 július 9. levelet írt Hergesell Ferenc tanácsos és kapitánynak, hogy tiltsa meg az együttlakjást két meg nem esküdött Szinészpárnak*. A rendőrkapitány eltiltotta mind a két vadpárt a » jelzett viszonyok folytatásától^. Az 1848-iki nyári idény bérbeadása végett a színházi választmány 1847 nov. '3. 'Anwander polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott. A színházért pályáztak: 1. Vilii Mihály és Hold Auguszt, 2. Kröning Ferenc kassai igazgató, 3. Lingg József prágai színész, 4. Hannó Ferdinánd iglói igazgató, 5. Girgl Lipót pesti karmester (Ecker János szerint: Görgel Vencel) és 6. Kottaun Lipót sopronyi ig. (Ecker János pfivátnaplója szerint még egy hetedik pályázó is akadt: H'ensell Eduárd nagyszombati igazgató. Ecker naplója. 1847. 367—368.) A választmány többsége Kottaun Lipót mellett döntött, mert »Sopronyban általjános tetszésben részesüt, de máskép is társaságának Győrbe teendő átszállítása legkönnyebben és legoicsóbban tefethetik« és azonfelül dalszinészete is van. 108 ) A városi tanács erre 1847 nov. 5. Kottaunt választotta meg. Kottaun aláirta szerződését 1848 január 10.. de már március 28. levelet intéz Eckerhez, amelyben visszalép a szerződéstől, visszakéri a 45 frtot kitevő kaucióját is. Ecker János a Theater-Kritikbe április 25. ezt irja: »Ma van húsvét hétfője, Kottaunnak ma kellett volna eljönnie Sopronból. A márciusban kitört forradalom miatt ,Győrött jő idényt nem remélhetett. A tanács felmentette őt, azonban Kottaun mindenféle kifogással élt és 500 frt kárpótlást kiövetelt, mivel társulatát a nyári hónapokra is szerződtette. A tanács erre azt felelte, hogy hadd jöjjön hát Kottaun. ha azt hiszi, hogy itt boldogulhat, vegye át a nyári szinházat. Kottaun nem felelt és így a győriek nyári szinház nélkül maradtak 1848-ban.« 1849-re is Kottaun Lipót kapta meg a bérletet, 109 ) habár Willi és Hold is folyamodtak érte. Ecker János bizalmatlanul néz Kottaun szereplése elé. Kottaun. aki még két év108 ) Acta Theatralia 3522. sz. 109 ) Kugler : A soproni színészet története. 31. 1. — Kottaun Sopronban 1847—1852. és 1855—1867.
