Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.
rákra és a klasszikus darabok díszleteire költötte pénzét—fizetésképtelen lett. 91 ) 1841-ben Temesvárott játszott. Rosenschön Károly, Schmidt rendezője, már 1841 októberében kezdte a tárgyalásokat Győr városával, többszörös levélváltás után megegyezés jött létre, miután a Theaterverein Ecker János indítványára okt. 8. Schmidtet ajánlotta a tanácsnak. 92 ) Schmidt csak úgy kötötte meg; a szerződést, ha szeptembert is megkapja, pedig a tanács a színházat akkorra a Magyar Szinpártoló Egyesület sürgetésére a magyar színészetnek akart átengedni. A győri Kaszinót a tanács 1842 február 11. értesíti, hogy mivel a szinházat már kiadták Schmidtnék, nem felelhet meg a kívánságnak, \. i. az Olvasó-egylet isiiért*? szept. havát a magyaroknak. 93 ) Folyamodott a nyári idényért Mefelly Alajos kassai német direktor is, dé a tanács elutasította Schmidt kedvéért. 94 ) Schmidt temesvári társulata igen jó volt, mégis rosszul ment a dolga. 95 ) Der Schmetterling 1842 április 6. megírja, hogy Schmidt társulata virágvasárnap a szélrózsa minden .irányában elszéledt. Müller Emilia, a Rosenschön-házaspár és Burggjraf, a legjobb tagjai, magvát fogják alkotni a Győr számára teremtendő társulatnak. Schmidt Győrré megy, hogy a nyáron fennmaradhasson, mert Temesvárott sok kárt szenvedett. Heim: tenorista becsapta őt, reáerőszakolta feleségét primadonnának, pedig Heimné nem tud énekelni. Ezért nem lehetett operákat előadni, de megjelnt Madame Nusch és kimentette Schmidtet a bajból. Mad r . Nusch kivá'ó mezzoszoprán. A temesváriak remélik, hogy Schmidt összeszedi magát Győrött. A szinházat csak május elsején nyitotta meg. A társulat csakugyan kitűnő volt. Igen ügyes rendezője volt Rosenschön személyében, nagyszerű hősszerelmese Burggraf volt, páratlan .ügyes, tüneményes hősnője Müller Emilia, akii néhány évvel később ünnepelt primadonnája lett a Hofburgtheaternek. Schmidt most is sokat költött a kiállításra. Edker János nem talál eléggé dicsérő szót a játék jellemzésére. Olyan viharos tetszéssel játszottak különösen Burggraf é; Müller Emilia, hogy még a bécsi újságok is magasztalták a társulatot. (Tageblatt. Nr. 108. 7. May 1842.) 1842 június 9. Müller Emilia jutálomjátékára előadták Die Jungfrau von Orléans-X. Ecker János szerint ilyesmi még nem történt meg Győrött. A szini személyzeten kívül, amely 40 tagból állott, még 40 katonát is szerepeltetett Schmidt. Ezeket három napig begyakorolták. A koronázási menet 78 tagból állt, nem »rongyaUban és cafatokban^, hanem korszerű fáosztümoVében, Gárdistáik, 91 ) Kádár Jolán : A pesti és budai német színészet története. 1812 — 1847. 61—74. 1. 92 ) Protokolls-Extract aus der Theater Vereins Sitzung vom 8 Oktober 1841. Acta Theater. 93 ) Tanácsi fotralm. 144/96*». 1842. 9i ) Fogaim. 95/523. 1842. 95 ) Spiegel. 1842. febr. 2.
