Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.
zászlótartók, papok, egy püspök, udvarhölgyek, 12 leányka, aranynyal átszőtt piros selyembaldacnin alatt a király, liliomos lobogójával a szűz sat. A díszletek is elsőranguak voltak. A fényes kiállítás és a nagyszerű összjáték e'einte nagy tömegeket vont a színházba. Május 16. pld. 130 személyt ke?,lett viszszautasítani a pénztárnál, az nap 800 fizető néző volt a színházban. Schmidtnek tehát jól ment a dolga. Szeretett volna uj darabokat is előadni, t. i. premierét akart Győrött, de a cenzúra ebben megakadályozta. A helytartótanács 1842 június 7. rendeletet adott ki, hogy csak olyan darabokat szabad előadni, amelyék r Bécsben, Pesten vagy Budán már szinrekerülte^. Schmidt július 12. kijelenti, hogy ilyen körülmények közt uj darabokfat nemi fog előadni. Hat évig volt már színigazgató, sohasem voít baja a cenzúrával. Szánthó rendőrkapitány és Bugli Pál főhadnagy jelentést tesznek, hogy közölték Schmidt Sándorral a H. T. T. 19840 sz. » rendelő parancsol attyám. Schmidt tudomásul vette, hogy »szlneszdarabjait tsak a Helytartói kegyes parantsolatban foglalt rendszabályok mellett teheti kivitelbe s liozhaHya a néző Szinre, mellyel megértvén nyilatkoztaiasát írásban adta, nyilván ki fejezvén ebben, hogy darabjait mindenkor a Cenzor Ur tudtáva 1 , de sött a jelentő Czéduláákat is tsak annak Látomásával nyomtattaítyaa.^) Igen fényesek voltak Schmidt operaelőadásai is. Jó zenekara és kiváló karnagya volt (Görgl). Előadatta Der Position von Longjumeau, Der Freischütz (2), Bel Isar (2), Das Nachtlager von Granada (2), Norma, Montecchi und Capulelti c. operákat. Az első énekesnő, Heimné, helyett, akinek a nangja már öreges volt, Nuschnében elsőrangú erőt kapott. Szigligetiné és Dewie kisaszszony is igen jól énekeltek. Az operaelőadások jól sikerültek. Aug. 17. lépett fel a Nachtlager von Granada második előadásában a győri születésű Wurda József, a hamburgi szinház tenoristája 97 ) a herceg szerepében. A győriek elhalmozták virággal. Wurda nem fogadott el honoráriumot, Schmidt Sándor kedvéért énekelt, akinek így 155 frt tiszta haszna volt. Felvonás közben egy színész elszavalta Schmidt alkalmi költeményét, ame r yben Wurdát így aposztrofálja: Du hast der Welt den falschen Wahn benommen, Als könnt der Ungar singen nicht um höhren Preis, Als ob den Italienern nur beschieden wäre Des herrlichen Gesanges Kunst und Ehre ! De hiába segítette a Theater-Verein Schmidtet, mert még május 5. öt bérletet biztosított neki aláírások gyűjtésével — havi 900 frt erejéig, hiába pártolta a közönség is, Schmidt nem 1 tudott 96 ) Tanácsi fogalmazvány 343. 1842. 97 ) Lám Frigyes : Wurda József. Zenei Szemle, 1929. évf. I. kötet, 79—81. lap. — Blum—Herlossohn — Marggraf: Allgemeines Theater-Lexikon. VII. 332. 1842. — Wurzbach : Biogr. Lexikon des Kaiserthums Osterreich, bd. 58. kötet. 274—276. — Das Vaterland. 1844. Nr. 17. és 18.
