Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.

A győri német színészet története 1821—1849. — Második, befejező közlemény. — 5. Magyar és német színészet 1841—1846. A magyar színészet barátai ez idő tájt már igen heves ostro­mot indítottak a német múzsa ellen, felKarolják a magyarosító tö­rekvéseket is. A győri tanács nehéz helyzetbe került, védeni alkarta a polgárság régi nyelvi jogait, de nem' akar hazafiatlanság látsza­tába sem keveredni. Amikor 1839-ben Pest megye felszólította, hogy gyűjtessen a polgárok közt pénzt a pesti Nemzeti Színház­nak, azt feleli a tanács április 13-án: »A helybéli lakosok is fel­szólléttattak, de mind ekkoráig azon tékóntetbül, hogy a helybéli szinház is jelenleg ujéttatván, ez eránt a helybéli közönség neveze­tes adakozással járult s igy ereje tovább nem terjedvén, magát senki sem 1 jelentette. « 83 ) 1840 végén fordulat áll be a győri színészet történetében. Ez évben alakul meg Kovács Pál kezdeményezésére, nov. 28., a ma­gyar színészetet előmozdító biztosítási társaság, melynek működése szilárd pénzügyi alapokra fektette a nemzeti nyelven játszó szín­művészetet. A magyar színészek ezentúl erősebb versenyt csinál­hattak a németeknek, mivel pénzügyi gondjaikat csökkentette a ma­gyar színpártoló egyesület. A német színészet ezentúl is saját mun­kájával és erejével tartotta fenn magát. Ha bajba jutott, nem pár­tolta senki. A német színigazgatók kénytelenek voltak a szinházat mindig üzleti vállalkozásnak tekinteni, — mig a magyar direkto­rok művészi és nemzetiségi apostolkodásra is gondolhattak. Ha ezért a nem üzleti szellemi működésért deficit lett a jutalom- a biztosító egyesület kihúzta Thespis magyar szekerét a kátyúból. Igyi lesz a színház ütközőpont a magyarosítani akaró megyei nemesség és a konzervatív gondolkozású városi tanács között: ez utóbbi a németajkú, adófizető polgárság művészi érdekeit tartja szem előtt. Kovács, Pál, a Kisfaludy-Társaság tagja, nagy propagandát folytatott a magyar színészet érdekében. A megyei urak pártolják törekvését. Bezerédy Ignácnak, a győri szinészetbíztosító egy es ü­83 ) Fogaim. 1839. 196. és tanácsi jegyzőkönyv 1439.

Next

/
Oldalképek
Tartalom