Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Győri Szemle - Három halottunk. (Farkas Mátyás, Jerfy Géza, Sefcsik Ferenc)

SZEMLE. Három halottunk. Szemlénk legutóbbi megjelenése óta városunk egész közéletét és kultúráját három nagy veszteség érte. Illőnek tartjuk-, hogy e három kiváló féríiú elhunytáról — ha utólag is — megemlékezzünk és sír­jukra a Győri Szemle nevében egy-egy asphodelos-levelet letegyünk. Farkas Mátyás, városunknak három nehéz lustrumon át polgár­mestere, a Kisfaludy Irodalmi Kör egyik alapítója, lelkes eszményi­ségével, törhetetlen hazaszeretetével és városának hűséges szolgálatával mindenha példaképünk marad. A régi, nemes értelemben vett városi polgár volt, akiben szülővárosa iránt rajongó hevület lobogott, a város­kultúra iránt vele nevelkedett érzék élt. A Kisfaludy Irodalmi Kör jelentékeny részében neki köszönhette megalakulását és első lendületét. A magyar irodalomnak alig volt nála nagyobb tisztelője, Madách Imrének kevés alaposabb ismerője. Fáradságos és gondterhes pályáján neki valóban a felüdülést, az igazi szellemi élvezetet jelentette az irodalmunk reme­keibe való elmélyedés. Városunk közművelődésében is felejthetetlen érdemei kiemelkednek többi alkotásai közül és híven őrzik emlékezetét. Sefcsik Ferenc városi főlevéltáros, a Kisfaludy Irodalmi Kör tagja, folyóiratunknak is munkatársa volt. Egész életében búvárkodott, Győr múltjának minden fontosabb részletét, minden jelentősebb mozza­natnak irodalmát jól ismerte. A városi gazdag levéltárnak szinte összes darabjait átböngészte és a kutatók sohasem fordultak hozzá hiába. Zárkózott egyéniség volt, de a komoly szakember előtt íeltárta egész tudását és készséggel bocsátotta gondosan búvárolt adatait rendelkezésére. Halála azért is vesztesége városunk kultúrájának, mert élete munkájával szerzett sok tudását magával vitte: már nem jutott ideje, hogy feldolgozza. Jerfy Géza, városunk elhunyt tiszti főügyésze Győrnek egyik legkiválóbb és legképzettebb jogász-elméje volt. A hozzá közelebb állók ismerték azonban még egy jelességét: a történelemnek szenve­délyes szeretetét. Minden megjelent történeti munkát, amely kezéhez jutott vagy amelyet megszerezhetett, élvezettel olvasott el; de szak­szerű és szigorú kritikával is. Öröm volt talpraesett megjegyzéseit meg­hallgatni. Különösen rendi alkotmányunk utolsó évtizedeinek története érdekelte. De maga is sokat dolgozott. Egy nagyobb tanulmánya, Györ város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán folyó­iratunkban (1931. 247—317. 1.) jelent meg. A Győri Szemlének lelkes híve volt. Kegyelettel őrizzük emlékezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom