Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Győri Szemle - A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése Győrött. (Trimmel Ferenc)

A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése Győrött. A Magyar Statisztikai Társaság Űrnapján, Győrött tarlóba 12. ünnepi ülését, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. Bud János dr. 013mg. miniszter nyitotta meg az ünnepi ülést, hangsúlyozva a statisztika különös jelentőségeit és fontosságát. Beszédében megemlékezett a győri születésű kiváló közgazdászról, KauLz Gyuláról, majd rámutatott a vidéki statisztikai hivatalok felállításának rendkívüli szükségességére és fontosságára. Örömmel állapítóLta meg, hogy Győr város az elsők közé tartozik, ahol a statisztikai hivatal ügye jó mederben halad a megvalósulás felé. Dr. Szauíer Ferenc polgármester üdvözlő szavai után Kenéz Béla dr. egyetemi ny. rendes tanár, a Társaság elnöke, tartotta meg rendkívül érdekes és nívós előadását » Népesedési kérdések* címmel. Behatóan foglalkozott a népesedés kérdéseivel, amely a nemzetközi világ állandó időszerű problémája. Rámutatott arra, hogy a kérdésnek a vizsgálatánál iá népszaporodásra nem lehet a gazdasági tényezőknek olyan fontos és döntő jelentőséget tulajdonítani, mint ahogyan azt általában szokták, blanem ennek társadalmi, erkölcsi és főleg egyéni okait kell vizsgálni Kétségtelen dolog, hogy a népszaporodást csökkenti a kultúra, az idegbetegség terjedése, az alkoholizmus, a gazdasági rendnek összeütközése a jogi renddel stb. A népszaporodás szempontjából Európa, de általáoan a fehér fajok, kedvezőtlenebb helyzetben vannak a iszines fajokkal szemben, mert a mig Európában csak 16—20, addig Japánban 33, Brit-Indiában 37, Egyiptomban pedig 11 ezrelék a születési arányszám. Európában pl. Franciaország szaporodása már megállott, ugyanezen az uton halad Belgium, Anglia és Németország is. Érdekes, hogy a szláv államok népessége egyre emelkedik, úgyhogy — az előadó szerint — ha íez a fejlődési menet meg nem változik, 1960-ban Európa népességében a szláv államok lakossága abszolút többséget fog ielérni. Ezután az előadó a magyarországi viszonyokra tért át. Szomorúan állapítja meg, hogy bizony a propagativ erő csökkenése évtizedek óta kikezdte a 'magyarságot is. A születési arányszám az utóbbi tiz esztendő alatt 31 ezrelékről 21.6 ezrelékre esett. 1932-ben pl. a házasságoknak majdnem 18o/o-a volt meddő, és majdnem 25o/

0-a egy, legfeljebb két gyermekes lett. Tiz esztendővel ezelőtt az arány együttesen még 380/0 volt. Ezek az adatok az »egyke« és az »egyse« pusztításainak kétségtelen bizonyítékai, amit nem szabad ölhetett kezekkel nézni, mert ennek a nyugatról jött járványnak a megakadályozásán, vag3

r továbbterjedésén fordul meg a magyarság jövője. * A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülésével kapcsolatban, a Magyar Statisztikai Szemle májusi száma, Győr város statisztikai megvilágításával foglalkozik. A Szemle e számában, amely különlenyomatban is megjelent, a legkitűnőbb magyar statisztikusok ismertetik a város lakosságának összetételét, az 1828. évi összeírás és az 1930. évi