Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században
egy kehely, egy patena és egy pecsétgyűrű volt.) Szalabák József nevével aztán 1797-ig találkozunk az ötvösök jegyzőkönyveiben. Ebben a században többször találkozunk a kardcsiszárokkal, az ötvösök és kardcsiszárok közt fölmerült versengésekkel, az ötvösöknek a kardcsiszárok illetékessége ellen emelt panaszaival. 1731. október 26-án a Kays: Kriegs-Gericht und Regiments Schul dtheissen Ambt előtt jelennek meg a győri ötvösök, másrészről jelen van Michael Rössler ,is, helybeli »Schwerdslegermaister«, s pro és contra előadják ügyüket.' 1 ) Az ötvösök hivatkoznak rá, bogy sehol a kardcsinálók kard és vadászkés markolatán kívül ezüstből és aranyból nem dolgozhatnak, ezüstkéseket, ezüstkanalakat és dohányszelencéket (»tabakdosen«) vagy egyebeket csak ötvösök készíthetnek. Ez megállapítást nyer a [katonai biró előtt, másrészt azonban kimondják, hogy az ötvösök olyan legényeket tartoznak alkalmazni, akik jól készítik munkájúikat és az ötvösök jutányosán dolgozzanak. 1750-ben pedig a győri ötvösök a városi tanácshoz fordulnak, hogy a kardcsiszárok ellen megvédjék mesterségük jogát. A tanács ki is mondja határozatában, hogy a kardcsiszárok (Machaeropaei) minden olyan murikától, amely (aranyban-ezüstben) az ötvösök dolgához tartozik, szigorúan tartózkodjanak. 2 ) Ha valaki mégis ilyent vinne hozzájuk, az illetőt az ötvösökhöz kell utasítaniok. De az ötvös munkája ezután jó is legyen, mert ha az ilyen munkában az ötvös kárt okozna, panaszt tehet a munkáltató az ötvösök céhmesterénél, s a "kárt az ötvösnek, vagy akár egyetemlegesen az ötvösöknek meg kell téríteniök. Annál érdekesebb, hogy a kardcsinálók mégiscsak végeztek ötvösmunkát is. A győri székesegyháznak van égy kelyhe, amelyet Liebt József készített. Barokkstilusú, aranyozott, szép ezüstkehely, amely az újvárosi (Nigl-féle) kehelyre emlékeztet. A talpán alul még olvasható véset szerint: »... pia beneficentia Gábrielt 's Schmitt ecclesiae Jaurinensis Canonici natales trahit. F ct. Joseph Lieb'.« A ikronogrammból az 1768-as évszámot kapjuk. Akkor készítette Schmitt Gábor győri kanonok számára. Az ötvösök hitelesítőjegye nincs rajta. Ennék a Liebl Józsefnek van egy munkája az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeumban is. Egy rokokó ízlésű, részben aranyozott ezüst gyermekkard »Joseph Liebl A: Raab« bevésett jelzéssel. Ez is mutatja, hogy Liebl Józsej ;nem ötvös volt, hanem kardkészítő. (Machaeropaeus.) Már előtte bátyja, Liebl Ignác gyakorolta Győrött ezt a mesterséget. 1763. június £5-én találkozunk nevével a város jegyzőkönyveiben 3 ) egy követeléssel kapcsolatban. Ez a Liebl Ignác nemsokára meghalt, mert 1765. október 25-én már özvegye, Lender Erzsébet, áll a város tanácsa előtt, amikor is ott élőszóval kijelenti, hogy- ura mesterségének teljes jogát és minden fölszere1 ) Rómer Flóris-Múzeum : Győri ötvösök iratai. 118 sz. 2 ) Győri városi levéltár: Protocol. Ordin. Liber 3. 383. és 384. 1 (1750. október 29.) 3 ) Győri városi levéltár : Prot. Ord. Liber 9. 1763. 934. 1- 1256. az.
