Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században
Győri ötvösök a 16—19. században. 1. Városunk, hazánknak egyik legrégibb te'epülőhelye, az iparnak minden időkben egyik középpontja volt. Alig egy század múlva, hogy a (magyarság birtokába vette, a keresztény művelődésnek egyik gyújtópontja lett. Ha vizek mentén kitűnő fekvésére gondolunk, nem is csodálkozhatunk, hogy mindenkorra egy nagyobb magyar vidéknek emporiuma maradt, anol az ipar lés kereskedelem szoros kapcso- • latban volt a város kulturális életével. Győr már első királyainktól egyre több támogatásban részesült. V. István király 1271-ben kelt szabadságlevelében kiveszi Győrt a várispánok hatósága alól, s a lakosok bírót választhatnak, vásártartási és árumegállító jogot nyernek. Idővel azonban földesúri joghatóság alá került. Albert király halála után ugyanis Győr Erzsébet özvegy királyné kezén maradt, majd pedig III. Frigyes kezére jutott, ahonnan csak 1447-ben, a radkersburgi fegyverszüneti szerződésben került hozzánk vissza. 1 ) Mivel pedig a váltságdíj megfizetését a győri püspökség és a káptalan kölcsönpénze tette lehetővé, Győr városa a káptalan földesúri hatósága alá jutott. Földesúri város maradt is 1447-től 1743-ig, amikor Mária Terézia közbenjárásával egyesség jött létre Győr városa és a káptalan között; 2 ) ennek értelmében 22 ezer rajnai forint fizetésével a város 'megváltotta magát a földesúri joghatóság alól. Még ugyanabban az esztendőben Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá is emelte, 3 ) s ettől kezdve a Városi tanács lés a győri polgárok helyileg valódi és kétségbe nem vonható nemeseknek tekintetnek, a város pecsételéseinél ezután zöld helyett a vörös viaszt használhatta. A polgárok egyedül csak a városi tanácstól függenek, a céhek is, - ha közülök egyik-másik azelőtt talán a katonai Ítélkezésnek és fennhatóságnak vetette alá magát, — ezután már valamennyien a tanács alá tartoztak. Olyan városnál, mint Győr, amely az iparnak mindig jelentős találkozóhelye volt, eminens érdeké a helytörténetnek, hogy az iparos polgársággal foglalkozzék. Igaza van Rómer Flórisnak, hogy a polgárság életének és hatásának behatóbb ismerete nélkül teljes, *) Szilágyi Sándor : A magyar nemzet története. IV, kötet, 94. lap. 2 ) Az 1743. január 30-án kelt egyességlevelet lásd Szávay Gyula: Győr. 158—162. 1. 3 ) Az 1743. március 6 án kelt szabadalomlevelet 1. u. o. 65—77. 1.
