Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

Győri ötvösök a 16—19. században. 1. Városunk, hazánknak egyik legrégibb te'epülőhelye, az iparnak minden időkben egyik középpontja volt. Alig egy század múlva, hogy a (magyarság birtokába vette, a keresztény művelődésnek egyik gyújtópontja lett. Ha vizek mentén kitűnő fekvésére gondolunk, nem is csodálkozhatunk, hogy mindenkorra egy nagyobb magyar vidék­nek emporiuma maradt, anol az ipar lés kereskedelem szoros kapcso- • latban volt a város kulturális életével. Győr már első királyainktól egyre több támogatásban részesült. V. István király 1271-ben kelt szabadságlevelében kiveszi Győrt a várispánok hatósága alól, s a lakosok bírót választhatnak, vásár­tartási és árumegállító jogot nyernek. Idővel azonban földesúri joghatóság alá került. Albert király halála után ugyanis Győr Erzsé­bet özvegy királyné kezén maradt, majd pedig III. Frigyes kezére jutott, ahonnan csak 1447-ben, a radkersburgi fegyverszüneti szer­ződésben került hozzánk vissza. 1 ) Mivel pedig a váltságdíj meg­fizetését a győri püspökség és a káptalan kölcsönpénze tette lehe­tővé, Győr városa a káptalan földesúri hatósága alá jutott. Földesúri város maradt is 1447-től 1743-ig, amikor Mária Terézia közbenjárásával egyesség jött létre Győr városa és a káp­talan között; 2 ) ennek értelmében 22 ezer rajnai forint fizetésével a város 'megváltotta magát a földesúri joghatóság alól. Még ugyan­abban az esztendőben Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá is emelte, 3 ) s ettől kezdve a Városi tanács lés a győri polgárok helyi­leg valódi és kétségbe nem vonható nemeseknek tekintetnek, a vá­ros pecsételéseinél ezután zöld helyett a vörös viaszt használhatta. A polgárok egyedül csak a városi tanácstól függenek, a céhek is, - ha közülök egyik-másik azelőtt talán a katonai Ítélkezésnek és fennhatóságnak vetette alá magát, — ezután már valamennyien a tanács alá tartoztak. Olyan városnál, mint Győr, amely az iparnak mindig jelentős találkozóhelye volt, eminens érdeké a helytörténetnek, hogy az ipa­ros polgársággal foglalkozzék. Igaza van Rómer Flórisnak, hogy a polgárság életének és hatásának behatóbb ismerete nélkül teljes, *) Szilágyi Sándor : A magyar nemzet története. IV, kötet, 94. lap. 2 ) Az 1743. január 30-án kelt egyességlevelet lásd Szávay Gyula: Győr. 158—162. 1. 3 ) Az 1743. március 6 án kelt szabadalomlevelet 1. u. o. 65—77. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom