Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jordán János: Győr kereskedelme és ipara

A gombkötőipar mindinkább veszít jelentőségéből, egyrészt azért, mert a kereslet megcsökkent, másrészt pedig azért, mert L a budapesti és bécsi gyárak versenyévei szemben nem tudja állni a harcot. A készruhakészítési iparágról azt jegyzik fel a rendelkezésre álló adatok, hogy csak egy-két szakképzett és kellő tőkével rendel­kező mester tudott magának vevőközönséget biztosítani. Az élelmezési és élvezeti cikkek iparáról a következőket olvas­hatjuk: a 'malomipart illetőleg az a megállapítás, hogy bár a mal­mok az első évben jelentékeny üzemmegszorítással dolgoztak, a készlet még sem apadt megfelelő mértékben. Ä malmok ! őrlési mér­lege passiv volt. Megemlékezik a feljegyzés a győri kásagőzmalom­ról is és a malom kedvezőtlen helyzetéről számol be. A,zi a panasz hogy a galíciai malmok, amelyek az orosz gabonát, főleg a kölest potom áron szerzik be, olcsó gyártmányaikkal elárasztják az egész belföldet. Äzt kérte az itteni érdekeltség, hogy főleg a köleskásá­nak térfoglalása az orosz gabona és az orosz köles vámjának lé­nyeges felemelése által megakadályoztassék. Az időben a győri kerületnek söripara is volt. A jelentés sze­rint itt is nagymérvű visszaesést lehet megállapítani. A bátorkeszi sörgyár, 1901-ben még 6600 hektóliter sört termelt, ez évben csak 4050 hektólitert ért el'. A cukorkagyártásról azt olvashatjuk, hogy az ausztriai ipar versenye következtében sinylődik. A Győrött levő egyik cukorka­gyár, ebben az évben berendezését tetemesen megnagyobbította. A szőlőcukor különlegesség gyártása kedvező volt, mert a nyers­anyagot olyan olcsó áron lehetett beszerezni, mint emberemlékezet óta soha. A szeszgyár arról panaszkodik, hogy az osztrák versenyt nem birja, amely eddig csak a határszéli városokban volt érezhető, de \a lefolyt évben azonban már az ország belsejében is, sőt Erdélyben is érezhetővé vált. A denaturált szesz fogyasztása emelkedett. Mint külön érdekességet kell megemlíteni, hogy a győri kamara kivánja a szesszel váló világítás népszerűvé való tételét és ennek érdekében kéri, hogy az államvasutak vonalaikon a szesszel való világítást 'ren­deljék el. Szomorúan olvashatjuk, hogy a szeszkivitel évék 1 óta ha­nyatlóban van, a nemet ipar térfoglalása következtében. A győri szeszgyár eddigi összeköttetéseit csak nagy "áldozatok árán tudja fenntartani. Az ecetgyárak főleg Bécsbe exportálják termékeiket. A likőr-, rum- és pálinka-gyártás termékei fogyasztásának erős megcsappanásáról olvasunk. Gyümölcspálinkát, különösen szil­vóriumot sikerült nagy mennyiségben vámkülföldre, főleg Ausztriába exportálni, azonban igen nyomott íárak [mellett. A mézeskalácsosipar nagy általánosságban visszaesést mutat, részint a közgazdasági viszonyok, részint az ipartüzők elszaporo­dása miatt. A győri bisquitgyár forgalmáról megnyugtató jelentéseket ol­vasunk, mert forgalmának úgy belföldi, mint Ausztriába való meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom