Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jordán János: Győr kereskedelme és ipara

növekedéséről számol be. A gyár munkásainak legnagyobb része magyar. A nyersanyagokat belföldön szerzik be. A vámkülföldi export csak a Balkán-államok felé mutat csökkenést. A pápai dohánygyárról is megemlékezik a feljegyzés és azt olvassuk, hölgy a jlefolyt évben összesen 82ó munkást foglalkoztatott a gyár, amelyből mindössze csak 32 volt a férfi. A (gyár összesen 31,000.442 darab szivart állított elő. A győri kerületnek keserűvízforrásáról is tud jelentést adni a feljegyzés és megállapítja, élénk és főleg tengerentúli exportja volt ebből a cikkből. Különösen Angliába lehetett nagyobb mennyiséget elhelyezni. A vegyészeti ipar is képviselve van a győri kerületben. Az olajgyárak a repceolaj gyártási ágban igen kedvező eredményeket értek el. A repcetermés kiváló, az árak visszaestek és így lehetséges volt az olajárakat mérsékelni, ami viszont az olaj fogyasztásra volt kedvező hatással. A repcepogácsát könnyűszerrel tudják Ausztriába és a belföldön értékesíteni. A lenolajgyártásról megjegyzik az adatok, hogy igen gyöngén fejlődik, mert nem terem annyi lenmag, amennyi az ország; és Ausztria szükségletének fedezésére elég volna. A szappangyártási érdekeltségek az egész kerületben arról panaszkodnak, hogy az osztrák gyártmányok igen jelentős versenyt fejtenek ki és éppen ezért a mosószappanokban a termelés erősen hanyatlott, ellenben a pipereszappan és illatszerek forgalma némi lendületet vett. A pipereszappan értékesítéséről azt olvashatjuk, hogy a belföldi gyártmányt csak akkor veszfi a (közönség, hogyha az jóval olcsóbb a külföldinél. Kivitel ebből a cikkből nincs. Nem tud a jelentés a keményítőgyártásról sem megnyugtatót mondani. Nagyi a panasz az ausztriai versenyre, amit ez évben még fokozott a tseh- es morvaországi bő burgonyatermés. Ennek az iparágnak a fellendítése érdekében az érdekeltség azt kérte, hogy' á. burgonyát azonos díjtétellel szállítsak, mint a cukorrépát'. A gőzhajózási társulatoktól a fuvardíjnak megfelelő mérséklését kérik, különösen Olasz- és Spanyolország, valamint a Levante felé irányuló szállításoknál. Kérik továbbá, hogy a keményítőszörp, ami Magyarországon fogyasztási adó alá esik, kontingentáltassék, mert ebben az esetben a Cseh- és Morvaországból való behozatallal szemben meg volna védve. A gyufagyártásról a következőket olvassuk: Nagy a panasz az osztrák verseny miatt. Az előző évben még fennálló kartell felbomlása az árakat a legalacsonyabb fokra nyomta le, amihez még hozzájárult a kinai és japán kivitel teljes megszűnése és ennek folytán az osztrák gyárak, amelyek eddig ezeket a piacokat ellátták, most nagy erővel, még áldozatok árán |is, sőt a (tisztességtelen verseny eszközeivel, a magyar ipar megszerzésére vetették magukat (és e ícéiból az osztrák államvasutaktól jelentékeny refakciát is !kaptak. Ezzel szemben az a panasz, hogy a magyar 'vasutak iviszont a gyujtódoboz jés a gyújtószál előállításához szükséges rönkfát, mint »műfát« osztályozzák és magas díjtétel mellett szállítják. A győri gyufagyárról megemlíti a jelentés, hogy a gyár termelése 580.000