Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Besenbek Alfonz: Győr és környékének állattenyésztése
község 5—7 fillért, a fogyasztói tejért Gyö/.c beszállítva viszontelárusítótól 12—13 fillért, házhoz szállítva kis tételekben 15—17 fillért kap. Ezek mellett az árak mellett s gazda nem termeli haszonra a tejet s ez nem érdeke a varo^i lakosságnak sem, hiszen a tejpénz az, miből a gazda — legtöbbször a városban — napi szükségleteit he c zz;"zi. Ez tehát vis'jzariiegy teljes egészében a városi vei keringésbe. Se, té'Jenyésztés. A győri ser+CoC a küllőid, főleg Aus#tri^ ,ic ismeri. Ez a hírnév a győri iiiziaidakbcl kik^íüJí príma minőségű hizott sertéseknek köszönhető. A tenyésztés révén az egyesített vármegyénk vezeti szerepnez nem igen jutott. Mégi a hizlaláshoz szükséges anyagot is túlnyomóan a Tiszántúlról hozták ide. A győri hizlalás elterjedése még a 19. század közepére vezethető vissza, amikor a magyar sertéskereskedelem fokozottabb megerősödésével a hízott és javított sertésekben nagyobb kivitel indult meg Ausztria felé és az akkori jó konjunktúrák egész Győrig csalogatták a szerb sertéskereskedőket és hizlalókat. Szerbiából nagy csapatokban hajtották ide a sertéseket és itt kihizlalva kerültek a nyugati országokba. Természetesen a kiterjedt sertéshizlaláshoz alkalmazkodott vármegyénk sertéstenyésztése is, hiszen majdnem! a legutóbbi időkig majdnem egyedül a mangalica volt a főcikk. Csak az utóbbi időben mutatkozik fokozottabb érdeklődés úgy a nagyobb, de a kisebb tenyésztők részéről is a tiiyugati sertés tenyésztése iránt, mely irányváltozás külföld keresletének és a tejértékesítésben beállott nehézségekben kereshető, minthogy a lefölözött tejet ez a nyugati sertés értékesíti legjobban. Az utóbbi időben különösen Anglia érdeklődött sonkasüldőink és baconjaink iránt s így kivánatossá vált itt Felsődunántúlon egy hussertésfeldolgozó üzemet létesíteni. Sajnos, meg kell állapítani, hogy Győr városa nem mutatott ezzel a kérdéssel szemben megfelelő érdeklődést, egy ily üzem létesítését a szomszédos Pápa városának engedte át. Talán Pápa vidékén a hússertés jobban el van terjedve, mint Győr vidékén, mégsem bocsátható meg ez a mulasztás az export éjs a jobb értékesítés lehetősége szempontjából. Ma már nem megvetendő hússertés- és baconkívitelünk, hiszen 1933ban kivittünk az egész országból kereken 134.500 zsirsertést, addig hússertést már 21.000 darabot és bacon-t 1300 mázsát. Győr városa és az egyesített vármegye területéről vasúton feladatott 1933-ban 35.359 darab sertés, melyből kivitelre került 27.319 darab, belföldi értékesítésre 8040 darab. A fenti kiviteli mennyiségből egyedül Ausztriába kiment 24.369 darab. Ebből látható, hogy a (győri piac kivette részét az exportból, hiszen az egész ország kivitt mennyiségének egyötöde vármegyénkre jutott. A győri sertésszállásokon az elmúlt évben némi kikerekítessél 10.000 sertés hizott és ment külföldre. Győrnek élelmezésében nagy szerepet játszik a Győrt 'környező
