Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Besenbek Alfonz: Győr és környékének állattenyésztése
községek kisgazdái által behozott prima minőségű hasított sertésmennyiség. Sajnos, erre oly sok vám és illeték van Iriróva, hogy ezt — a gazda vele való bajoskodását is honorálni hivatott — értékesítési lehetőséget kezdi mindinkább háttérbe szorítani, mert nem térül meg vele a külön fáradság. Errői a kérdésről iés a városnak e téren szükséges teendőiről az utolsó fejezetben kívánok részletesen megemlékezni. Juhtenyésztés. Äz egyesített vármegye juhtenyésztése sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tudott jelentősebb nívóra emelkedni. A birkatenyésztésre alkalmas legelőket a gazdák lassan-lassan mind feltörték, úgy, hogy csak szórványosan foglalkoznak ezzel az ágazattal s ahol foglalkoznak, ott is túlnyomórészt a Il-od és III-ad rendű gyapjúval biró fajtákat, egynehány nagyobb tenyészet kivételével. Äizl egész országból az elmúlt évben 79.000 darab élő és leölt juh került kivitelre, ebből sajnos egyesített vármegyénkből csak körülbelül 1500 darab jutott és pedig fele Franciaországba és egynegyede Ausztriába. Természetesen elsősorban a tenyésztő gazdáknak kellene a külföldi igény ékhez képest tenyésztési irányukat átszervezni, amenynyiben egyrészt jó hizékonyságra, másrészt jó gyapjuminőségre kellene törekedni. De Győr városának is jutna a kereskedelmi rész jobb lebonyolítása és az export előmozdítása érdekében szerep, miről az utolsó fejezetben teszek említést. Barom fi tenyésztés. A baromfiféle, bár kicsiny jószág, mégis rendkívül fontos cikk a városok ellátásában és a kiviteli forgalmunkban. A háború utáni idők nehéz gazdasági viszonyai, a munkásnépnek egész Európában beállott pénztelensége, az általános keresetcsökkenés maga után vonta, hogy a tömegélelmezés a drágább sertés- és borjúhúsról áttért az olcsóbb barorhfira és tojásra. Ez a magyarázata annak, hogy amint alábbi összehasonlító táblázatból látható: baromfiból és termékeiből ugyanannyit vittünk ki pengőértékben számítva, mint lóból, szarvasmarhából, sertésből, zsírból, szalonnából és juhból együttvéve. 1932-ben exportáltunk. Lóból . . . . szarvasmarhából sertésből . . . zsír, szalonnából juhból . . . . Összesen : 4,982.000 P 7,275.000 P 18,484.000 P 5,701.000 P 1,823.000 P 38,265.000 P Élő baromfiból leölt baromfiból tojásból . . . tollból . . . libamájból . . libazsírból . . Összesen : 6,454.000 P 17,926.000 P 6,069.000 P 6,604.000 P 1,189.000 P 20.000 P 38,262.000 P