Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Besenbek Alfonz: Győr és környékének állattenyésztése
szükséges vérfelfrissítésre kell külföldről teny észanyagot behoznunk, ennek ellenében már mi tudunk tenyészanyagot odaszállítani, honnan évekkel, vagy évtizedékkel ezelőtt még mi voltunk kénytelenek' alapanyagot behozni. Állattenyésztésünk gyönyörű fejlődésében — az általános gazdasági helyzet romlásával — ha minőség tekintetében nem is, de mennyiségileg lényeges visszafejlődés észlelhető. B) Állattenyésztés ágazatonkint külön-külön. Lótenyésztés. Egyesített vármegyénk lótenyésztés tekintetében hivatalosan két állattenyésztési kerületre oszlik, a győrmegyei kerületre, hol azt angol félvér és a mosonmegyei kerületre, hol a Nonius tenyésztése van előirva. Kiváló lóanyag van a kisgazdák kezén a győrmegyei: Ujmalomsok, Rábaszentmihály, Kisbabot, Mórichida, Rábapatona, Tárnokréti, Rábcakapi, Cakóháza, Markotabödöge és a mosonmegyei: Mosonszentpéter, Mosonszolnok, Lébényszentmiklós és Halászi községekben. A nagyobb tenyésztők közül a győrmegyei' lesvári és ikrényi angol telivér és félvér ménesek országos hírűek. Az ezekből származó csikók némelyike hazai és külföldi versenypályákon hirt és dicsőséget szerzett ménesének. Amint az általános fejezetben már említettem, az egész országban, de az egyesített vármegyénkben is ez a gyönyörű fejlődés a háborút megelőző néhány évtized szorgalmas és szakszerű munkájának volt az eredménye. Sajnos a háború befejezte óta erőteljes visszafejlődés észlelhető mindenütt, tehát vármegyénkben is. Ennek több oka van és ez a hanyatlás sajnos már a minőség rovására is megy, mert az értékesebb és nemesebb félvérlótenyésztésről nemcsak a nagyobb tenyésztők, de lassan-lassan a kisebb tenyésztők is a gyorsabb fejlődésü, olcsóbb hidegvérű ló tenyésztésére és tartására térnek át. Félvér lovainkat a múltban egész Európa vásárolta, mert a legkiválóbb katonalónak bizonyult. Sajnos, a háború óta úgy a katonaság, mint a polgári élet a motorikus erőre rendezkedett !be. Ma a katonalóban, luxus- és kocsilóban a kereslet lényegesen alábbszállott s ezzel természetesen ennek a lótipusnak az ára is lecsökkent. Minthogy a nehezebb igáslovakban még inkább mutatkozik kereslet s annak előállítása is olcsóbb, így, sajnos, lassan-lassan fokozatos eltolódás mutatkozik a melegvérű ló hátrányára. Ma a lóntenyésztés már nem hasznothajtó foglalkozás. Még ezelőtt 4—5 évvel a ló átlagos értékesítési ára 400 pfengő körül mozgott. Az 1932. évi statisztikai adatok szerint külföldre kivittünk összesen 19.200 lovat, melyért kereken ötmillió pengő folyt be, vagyis 1—1 lóra átlagosan már csak 250 pengős értékesítési ár jutott.