Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Winkler Antal: A győri gabonakereskedelem a múltban és ma
nyedett az egész ország 1 , a forgalom minden téren megcsappant s m kisebb forgalom mellett is egészséges üzletág lehetne a gabonakereskedelem. Sajnos, meg kell állapítanunk, hocjy a legnagyobb baj abban áll, hogy a gabonakereskedelem rentabilitása részben az egyetlen más szakmában sem tapasztalható hatalmas konkurrencia, részben a technika fejlődése folytán termelő és fogyasztó között megteremtett kényelmes, közvetlen kapcsolat, legfőképpen azonban a gazdasági válság által előidézett kiviteli és behozatali, vám- és devizakorlátozások miatti kalkulációs bizonytalanság hatása alatt úgyszólván teljesen elveszett. Ezek a tényezők vonják et a mai gabonakereskedelem éltető elemét, ezek miatt csupán vegetálásnak nevezhető ennek az egykoron előkelő és jelentékeny kereskedöosztálynak az exisztenciája. ( E három tényező: az egészségtelen konkurrencia, a technikai haladás és a kötött forgalom hatásának megnyilvánulását a gabonakereskedelem életében következőképen magyarázhatjuk. A kereskedelem törvényei mindenkor a konkurrencia elvén alapultak és a a kereskedelem hasznát éppen akereslet és kínálat kontinuitása, az állandó verseny szabályozta. Ez a verseny egészséges és igazságos volt. Mindig a beszerzési lehetőségek és az elhelyezés körülményei szabták meg az árakat, amelyekbe természetesen minden kereskedő belekalkulálta polgári hasznát és e haszonkulcs reális volt azért, mert a túl nagy nyereségre kalkuláló kereskedő lemaradt a versenycégek ajánlataival szemben. Ma biztos elhelyezési források nincsenek, mert megszűnt az üzleti élet stabilitása, kontingentált menynyiségek kerülnek exportra vagy importra, ma még keresik az árut valamely exportakció keretében, holnap egészen más irányba gravitál az illető cikk ugyanarról a vidékről. Az egyik cég már fedezte kontingensét és csupán olcsóbb ár mellett vásárolhatja meg ugyanannak a gazdának a gabonáját, akinek a másik kereskedő — ha az még fedezetlen kontingenssel rendelkezik — lényegesen többet Ígérhet. Ezáltal a kereskedő megbizhatóságába vetett hit is megdől a gazda szemében és ezt elkerülendő, a legtöbb kereskedő irreális árat is hajlandó megfizetni; egyrészt nem tudja, hogy milyen kalkuláció alapján vásárolhat konkurrense magasabb áron, másrészt azt reméli, hogy ő is megtalálja azt a bizonyos kedvezőbb elhelyezést, amely a magasabb ár megfizetését indokolttá teheti. De egészségtelenné teszji a versenyt az a tény is, hogy a háború utáni inflációs konjunktúra óta sok spekuláns és fezőr működik a gabonaszakmában, akiki a régi konzervatív kereskedők tudását és képzettségét ügyes manőverekkel igyekeznek pótolni és az ilyenek gyakran minden számítás nélkül »véleményre« vásárolnak, a reálisan kalkuláló cégeket magasabb ajánlataikkal kiszorítva. — Persze, ha számításaik nem válnak be, akkor esetleg nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek és az ilyen spekulánsok bukása alkalmas arra, hogy az egész gabonakereskedelem hitelét a gazdaközönségnél és a pénzintézeteknél egyaránt aláássa. A technika fejlődése lehetővé tette, bogy a forgalmi fővonafaktól távolfekvő vidékek lakosai is már 1—2 órával a tőzsdeidő
