Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Winkler Antal: A győri gabonakereskedelem a múltban és ma

után rádión értesülhessenek az árfolyamok változásáról, miáltal a kereskedelem a régente gyorsabb és alaposabb tájékozottsága révén adódott előnyeitől elesett. Ez a változás ugyan nem döntő jelentőségű, mert hiszen korábban sem a gazdaközönség tájékozatlansága képezte a kereskedelem üzleti bázisát, de bizonyos, hogy az alapos hirszolgálat mindenkor nagy szerepet játszott a gabonakereskedelem életében. Ma ez a hírszolgálat még sokkal költségesebb és fcntosább, mert a naponta 4—5 nagyobb európai és amerikai tőzsdén jegyzett árfolyamokról és változásokról a kereskedelem rádió- és kaotlczolgélat igénybevételével órárói-crá:^ íiízz^ és az amúgy (is Isokkal magasabb közterhek mellett, a hagy postai, telefontávirati díjak hihetetlen mértékben emelik az üzleti költségeket. Nem túlzás, hogy minden métermázsa gabona forgalmát a termelőtől a fogyasztóig 20 fillér posta- és hírszolgálati költség terheli. Emellett a magas adók;, a drága vasúti fuvardíjak, a vám-, boletta- és devizaügyekkel költségeséül* odir.inicztr-::^ obiannyira megdrág^tctíák az üzletvitelt, hogy a jelenlegi alacsony gabonaárai-c mellett csupán a legminimálisabb haszonkulcs alkalmazásával próbálkozhatik a gabonakereskedelem. De így is számolnia kell mindig a fogyasztó közvetlen bekapcsolódásával, mert gyakran még ezt a redukált, minimális hasznot is a maga javára kívánja biztosítani a termelő, a katasztrofális gabonaárak mellett érthető fukarságból és közvetlen kapcsolatot keres a malmokkal és hizlalókkal terményeinek jobb értékesítése érdekében. Különösen a dunántúli nagy uradalmak azok, melyek a modern technikai eszközök előnyeit felismerve az osztrák és svájci malmokkal és cégekkel közvetlen üzleti összeköttetéseket teremtettek és termésük egy részét a kereskedelem kikapcsolásával viszik piacra. E rendszer előnyös volta a gazdaérdekek szempontjából is vitatható, mert hiszen a kereskedelem elasztikusabban és mozgékonyabb módon igazodik a mindenkori világpiaci helyzethez és sokszor előfordul, hogy a kereskedő kikapcsolásával történt eladások még mindig kedvezőtlenebbek, mint a kereskedelem utján való értékesítés, mert ugyanakkor, amidőn a gazda közvetlenül egy osztrák malomnak adta el búzáját, a kereskedő talán jobb árat fizethetett volna svájci vevő részére. Tény azonban, hogy a technikai haladás nemcsak megkönnyítette, de egyben bonyolultabbá és költségesebbé tette a gabonakereskedelem munkáját. A kötött forgalom a harmadik és legsúlyosabb tényező a gabonakereskedelem jelenlegi helyzetében, mert a kereskedelemnek szabadság kell, a megkötöttség pedig megbénítja a mozgási lehetőségeket. A legutóbbi két esztendő óta minden exportakció kontingensek megállapítása mellett történik és többnyire államközi szerződések alapján kompenzációs forgalomban, vagy »fináncpengő« ellenében, a transférait követelések exportáruért való kompenzativ felszabadítása révén. Természetesen a kontingensek elosztása csak megközelítőleg lenét igazságos, ezenkívül az 'ilyen akciók lökésszerűen nyilvánulnak meg a gabonaforgalomban, tehát rendkívül megnehezítik a kereskedő munkáját. Állandóan résen kell lenni, hogy