Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Winkler Antal: A győri gabonakereskedelem a múltban és ma

mennyi országába. Ä mult század nyolcvanas éveiben még közel 600 családot foglalkoztatott Győrött a gabonakereskedelem és a gabonafuvarozás, tehát a város akkori lakosságának majdnem 10 százaléka, mintegy 2000 lélek talált kenyeret a győri gabonakereskedelem révén. Ma, 50 évvel később alig 300—350 család, tehát csak 1000 lélek, vagyis Győr lakosságának alig 2o/

0-a él a gabonakereskedelem kenyerén. E csökkenéshez hozzájárult a győri sertéshizlalás hanyatlása is, mert a győri gabonakereskedelem tengeri- és árpaforgalmának vevőkörét mindig a hizlalók alkották. 40—50 év előtt Győrött átlagosan mintegy 40.000 sertést hizlaltak állandóan, vagyis 4000—4500 waggont tett ki évente Győr tengeri- és árpafogyasztása, mely mennyiség a legutóbbi években egyharmadrészére csökkent le. A világháború kitörése után a gabonavásárlást, illetve gyűjtést állami monopólium: a Haditermény R.-T. vette át és a 6 éven át tartó kötött forgalom teljesen megbénította a gabonakereskedelmet. A háborút követő gazdasági világválság végső csapást mért a győri gabonakereskedelemre is, melynek egykori fénye teljesen letűnt. Trianon és gazdasági krizis pusztításának a SZÍVÓS magyar gabonakereskedelem sem tudott ellentállni és a Nagymagyarorszácj, helyesebben a Monarchia igényeinek megfelelően dimenzionált gabonakereskedelem a csonka országban pusztulásra lett kárhoztatva. Sorra tűntek le a régi nagynevű cégek és amelyek ideig-óráig még ellentálltak a válság pusztító hatásának, kénytelenek voltak szervezetüket a régi apparátus egy csekély hányadára csökkenteni. Ä magyar gazdaközönség romlása megásta a gabonakereskedelem sírját is, mert hiszen minden tönkrement gazdának volt egy-'ííét gabonakereskedő hitelezője és a sorozatos gazda-insoívenciák egymásután ragadták magukkal előbb a vidéki, majd ezeken keresztül a fővárosi gábonacégeket is. Szomorú tény, hogy az utolsó 8 év alatt Magyarország gabonakereskedőinek több mint 60°/o-a tönkrement és elszegényedett. A régi győri gabonakereskedő-családok is sorra elszegényedtek és a kereskedelmet mindinkább a nagybankok és nagyvállalatok háború után felállított helyi kirendeltségei ragadták magukhoz. De hol marad a jelenlegi gabonaforgalom a békeévek hatalmas méretei mögött? A kilencszázas évek elején búzában, rozsban, árpában, zabban és tengeriben Győrött mintegy 2.5 millió méterrnázsát forgalmaztak évente a gabonakereskedők, mely mennyiségnek mintegy felerésze Győrött került kirakásra, vagy átrakásra. Ezzel szemben a legutóbbi években átlagosan 1—1.2 millió métermázsa gabonát forgalmaztak a győri cégek és ennek az árumennyiségnek is még csak fele sem érinti a győri rakodóhelyeket, hanem többnyire közvetlenül a termelési helyekről egyenesen külföldre szállítják vasúton a felvásárolt gabonát. Ma csupán évi 200—250.000 mázsára tehető az a gabonamennyiség, mely a Dunán Győrbe beérkezik, vagy Győrből hajón továbbítást nyer. Ezek a számok azt mutatják, hogy a győri gabonakereskedelem »Hinterland«-jának nagyrészét elveszítve, kisebb méretekben fejthet ki működési,, de hiszen elszegé-