Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Winkler Antal: A győri gabonakereskedelem a múltban és ma

sák a megvásárolt gabonát, de egyrészt a Duna és a mosoni vaspálya közötti nagyobb távolság, másrészt a mosoni Dunaág eliszaposodása hamarosan Győr javára döntötték el a versengést. Ä 60-as években már határozottan Győr játszotta a vezetőszerepet a magyar gabonakereskedelemben. Sorra alakultak meg a később világhírre szert tett nagy gabonacégek, melyek piacot teremtettek a magyar gabonának az egész osztrák birodalomban, majd későob Németországban, Svájcban, sőt a skandináv államokban is. Ä bácskai és bánáti nagybirtokosok és hajózási vállalkozók itt adtak találkozót az osztrák molnároknak és a győri hizlalóknak: egyaránt, a Dungyerszky, Ferribach, Lellbach dinasztiák szinte kizárólag Győrött értékesítették buza-, zab- és tengerikészleteiket, mely üzleti tranzakciók lebonyolításait a mindenről tájékozott, agilis és szorgalmas győri gabonakereskedők végezték. Ebben az időben elte fénykorát a magyar és különösképpen a győri gabonakereskedelem és érdekes, hogy a régi békevilág számos nagy gabonacége Győrött alakult meg és innen települt át később Budapestre. A Strasser, König, Schreiber, Fleischt, Frey családok mindannyian győri származásúak és a Strasser és König, Schreiber D. és Fiai, Fleischl Samu cégek, melyeket győri gabonakereskedők alapítottak, az utolsó évekig a legnagyobb magyar gabonavállalatok közé tartoztak. Ezeken kivül megemlíthetjük

1 a győri Peregi, hegyeshalmi Fischer, Keppich és Fleischmann családokat is, melyek közül az utóbbinak Svájcban megtelepedett ága ma is Svájc legnagyobb, de európai viszonylatban is egyik legjelentékenyebb gabonacégének tulajdonosa. A győri gabonakereskedők a régi Lloydban jöttek össze, ahol már akkor is minden nap 2 óra után kifüggesztették a budapesti és bécsi árfolyamokat, melyek azután másnap délig! a -következő tőzsdenapig érvényben maradtak. Boldog idők! Alit tudtak az akkori jó győri gabonakereskedők a liverpooli, chicagói, winnipegi, rotterdami, hamburgi, buenos-ayresi tőzsdékről, mit érdekelte őket, hogy a napnak úgyszólván minden órájában a világ valamely táján »árfolyamokat csinalnak«, melyek percről-percre befolyásolhatják az üzleti irányzat képét. A telefon, a rádió korszaka előtt az üzletkötések sókkal nyugodtabb, izgalommentes, kedélyesebb formában történtek és a Bárány-szálloda különszobája sokat mesélhetne azokról a vidám, hangos áldomásokról, melyeket a bácskai nábobok és a győri gabonakereskedők tartottak egy-egy jólsikerült üzletkötés után. A mult század vége felé a magyar kereskedelem mindjobban Budapestre centralizálódott és a főváros hatalmas vonalakban kifejlődő kereskedelmi organizációja lépésről-lépésre szorította ki a győri helyi kereskedelmet eddigi működési teréről. A dunagőzhajózási vállalatok megalakulása véget vetett az uszályosok, dereglyések világának, a rohamosan épülő budapesti nagymálmok, melyek Európa leghatalmasabb malomüzemeivé fejlődtek, magukhoz szívták az alföldi, tiszavidéki, tácslcai és bánáti buzátömegeket, hogy liszt alakjában exportálják azokat úgyszólván Europa vàla-