Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött és vidékén. (Birtokviszonyok, termelési adatok. Az agrárizmus szükségletei Győrött.) A győri »Szechenyi Tarsasag« gazdasági ankétjének három fővonala van, ú. m. 1. a mezőgazdaság, 2. az ipar, kereskedelem és pénzügy, 3. a (kulturális és vegyes, szóval az általános irány, melyek közül Győrött a hamupipőke szerepét az első helyen említett mezőgazdaság, az agrárizmus játsza. Épp ezért nemcsak hálás, de Győr város és vidéke szempontjából nagyon fontos és közérdekű feladat: ezt a mezőgazdasági arcoldalt szakszerűen, lehetőleg objektive megvilágítani s a nagyközönség és a felelős tényezők gondos figyelmébe ajánlani. Győr a mai magyar köztudatban s a volt Monarchia köztudatában is, mint a »harmas folyóvizek városán, vagy mint »ka!márváros«, csakis kereskedelmi, ipari és gyárvárosként szerepelt. A mezőgazdasági vonás Győr arculatán eddig ismeretlen volt — legalább is olyan értelemben, mint ahogy például Székesfehérvárról tudjuk, hogy kifejezetten »gazdavaros«, vagy hogy Pápa kifejezetten »iskolavaros«. A világháború óta eltelt másfél évtized alatt a gazdasági, illetve mezőgazdasági vonatkozások mind erőtelfesebben kiütköztek Győr város és vidéke gazdasági életében, nem véletlen tehát, hogy az agrárizmUs e város és vidéke szempontjaiban ma már talán mind fontosabb szerephez jut vagy juthat. Az őstermelés jelentősége és Trianon. Minél súlyosabb válságba kerül egy állam élete nemzetközi vonatkozásban, annál nagyobb súllyal lép ejlőtérbe az állam belső életében az emberi élet primär, elementáris szükségleteit biztosító őstermelésnek: a mezőgazdaságnak szerepe s annál inkább elsorvadnak az igényes százágu kultúra, a gyáripar s a kereskedelmi élet stb. erei. Trianon elvette Győrtől a Duna balpartján fekvő és pótolhatatlan északi hinterland ját, leállította az ágyugyárat, az olajgyárat és még X gyárat, megbénította a győri hajóforgalmat, melyben a gabona, tengeri stb. dominált, elsorvasztotta a hizott sertés, marha- és luxuslóvásárokat, melyek Győr városának igen régi, meszsze közismert nevezetességei voltak. Az ipari, kereskedelmi élet összezsugorodása után jöttek a pénzintézetek és vállalatok nehézségei, a szabad pályák jövedelmi kereteinek erős lecsökklenése, az ellátatlanok és munkanélküliek ezreinek a rohamos felemelkedése egészen a tízezres számig. Ez a szomorú gazdasági visszafejlődés, stagnálás és pangás fokozta viszont az "őstermelő mezőgazdaságnak, a primär életszükségleteket előállító vidéknek eme|Ikfedő jelentőségét és szerepét a Város gazdasági életében. Ezért kell e helyen most agrárius kérdésekkel is komoly felelősségérzettel foglalkoznunk.