Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött
A Trianon által szétroncsolt 400 éves igen érzékeny közgazdasági érdekszálak, az erőszakkal szétzúzott ipari, kereskedelmi, gyári, pénzügyi és mezőgazdasági kipróbált régi medrek, útak, kapcsolatok eltűntek és a 2 / 3 részétől megfosztott csonkamagyarság példátlan és emberfeletti nehézségek leküzdése előtt állott. A kisantant és pártfogóik gazdasági elsorvadásra, elszegényedésre Ítéltek bennünket s kegyetlen következetességgel igyekeztek fojtogató céljukat 100 o/o-ban keresztül is vinni. Szomorú elégtétel részünkre, nogy Csehország maga is benne szenved, benne sorvad most már abban a "kegyetlen gazdasági válságban, melyét csak a magyarság kárára szerétett volna lokalizálni. Négyévi keserves szenvedésünk után mo,st a csehek már újra hajlandók normális kereskedelmi megállapodást létesíteni velünk. Igaz, hogy ez sem azTő érdemük, hanem a zseniális Mussolinié. De jó azt tudni, hogy az idő nekünk dolgozik. A város és falu sorsközössége. Trianon után jött aztán újra segítségül a magyar földnek, a föld népének, a falusi földmives lakosság munkájának az ellenálló, a regeneráló, az átmentő ereje, mely egy Muhipuszta, egy mohácsi vész, egy 150 éves törökdulás után is újra kezdte szántani 'a harc alatt elárvult barázdákat, uj ran évelte az állatokat s a (mezőgazdasági produkció fejlesztésével és fokozatos felvirágoztatásával uj fundamentumokat épített a kézműiparnak, a kereskedelemnek 1 , a gyáriparnak, a szabadpályáknak és a kultúrának. Mert örökigazság az, hogy ka jól 'megy a \falunak — föl megy a városnak -is. A közgazdasági élet ma már oly komplikált, annyira differenciálódott szövevényes valami, hogy abba erőszakos romboló kézzel belenyúlni nem lehet úgy, hogy az összes idegszálak, az összes hurok, huzalok és ^drótok végig ne éreznék meg a káros irritálást. A kölcsönhatások, -az egymásrautaltság vastörvényei érvényesülnek a !tnai emberi élet ezerrétü síkjaiban. Ezért a gazdasági élet súlyosan reagál, ha a társadalom különböző hivatásu rétegeiben, ágazataiban elváltozások fordulnak elő. Ez a tjény termelte ki a mai kor vezető politikai eszméjét: a társadalmi és gazdasági szolidaritás szükségességének a felismerését. Győr város lakosságára nem közömbös Győr vidékének, a falu mezőgazdaságának a prosperitása vagy súlyos válsága és viszont. A világháború elnémult fegyverharca egy titkos, illetve nyiït elkeseredett gazdasági es pénzügyi háborúnak adott helyet, mely a gyengébbikkel szemben a Darwin-elmélet álapján kegyetlenül érvényesíti az elnyomás, a kihasználás lélektelen természeti és álllati erőszakát. Ebben a kegyetlen gazdasági harcban döntő jelentőségű az, hogy a földszínen élő lakosság, a földettúró nép munkáfa, termelése, átmentése lehetséges legyen, hogy a vám, deviza és valuta kinai falakkal körülzárt államterületen belül az önellátás lehetséges legyen. A háborútól való örökös félelem az élelmi- és primárszükségletek autarchikus biztosítására szorította az államvezetőket
