Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Ormándy János: Győr mint kerületi és exportkereskedelmi központ

1914-ben 1933-ban K P Könnyű jármű teherrel O08 0"04 1 fogatú kocsi teherrel Cr08 0T0 2 fogatú kocsi teherrel 0*12 0-10 Piacon helypénz minden zsák és kosáráru után 004 0*05 A mérlegdijak. Minden mázsa széna után . . . . 0T0 0*06 „ mázsa fa után 0T0 006 kg leölt állat után . . 0T0 OTO kg élő állat után . . . . OTO OTO Az állatorvosi szemledíj. I. o. sertés —'— 5*— II. o. sertés -•— 3"80 III. o. sertés . — •— 2*50 Sertés 50 kg-on felül 4*— —•— Sertés 50 kg-on alul . . . . . 2*— —•— Marha 5-— 6'80 Borjú 2-— 2-50 Malac, bárány 0"20 0'60 Ló 2- 2 — A husfogyasztási adó. Az 1887. évi XLVII. t. c-ben mellékelt árszabás szerinti husfogyasztási adó 25°/o-a 1914-ben. Husfogyasztási adó sertés után 20 kg-on felül 3T5 4-— II. o. sertés után —•— 3-40 III. o. sertés után —•— 270 Husfogyastási adó malac 6-ig 0-52 0-50 Marha után husfogyasztási adó 12-60 14-— Borjú után . . . . . . • . 2*10 2-50 A husforgalmi adó. 1914-ben nem volt, 1933-ban 6'5°/o a vételár után! Ha szembeállítjuk az 1914-beli, tehát a békebeli díjszabásokat a jelenleg érvényben lévő díjszabásokkal és a békebeli és a mai mezőgazdasági termeivények árával, úgy a mai helyzetre nagyon kirívó aránytalanságot látunk, s ennek a kirivó aránytalanságnak az enyhítésére különösen is felhivjujk a város közönségének a figyelmét. Távol áll tőlünk annak a gondolata is, hogy a városnak a jogát a piac szempontjából a vidék megadóztatására nézve elvitassuk, de mégis hangsúlyoznunk kell, hogy azon esetben, ha, a város a vámok,