Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Pirovits Aladár: A holdfény felhasználása távírásra Győr várának a törököktől való visszafoglalásakor 1598-ban
rilis 3-án érkezett meg Prágába, mert 4-én Rudolf Pálffynak már levelet irt és benne Pálffyt hősies magatartásáért királyi kegyéről biztosítja. A futár tehát 5—6 napig lehetett uton és tekintve azt, hogy az ut hossza Győr és Prága közt közel 500 km. — naponként 80—90 km. hosszú utat tehetett meg lóháton. És itt következik Khevenhüllernek az a közlése, mely a hold fényének felhasználásával való táviratozásra vonatkozik. Khevenhüller szerint Böcheim haditikárnak Prágába való megérkezésekor a király Győr visszafoglalásáról már értesítve volt. Mert, mikor a futár kihallgatásra jelentkezett, hogy; a vár visszafoglalásának körülményeiről és a kapcsolatos eseményekről szóbeli jelentést tegyen, arról is, ami Schwarzenberg Írásbeli jelentésében nem volt benn — a király félbeszakította őt és kérte, hogy ne folytassa tovább, hanem inkább arra figyeljen, amit most hallani fog. Ekkor a futár nagy csodálkozására, a király környezetének egyik tagja előadta, hogy nemcsak a várbevételről volt megelőzőleg biztos értesülésük, hanem azt is tudják, hogy melyik kapunál és melyik időpontban foglalták vissza a keresztény csapatok a várat. Közölték a futárral az ismert adatokat, hogy — mint elől irtuk —, a fehérvári kapun keresztül, március 29-én reggel foglalták vissza Győr várát Schwarzenberg és Pálffu csapatai a törököktől. Ä futárt a hallottak igen meglepték. Mert hiszen Schwarzenberg hivatalos jelentésével egyedül ő indult el Győrből és váltott lovakkal igyekezett Prágába a hírrel. Látva azután a király, hogy a futár ámulatából nem képes magához térni — megmagyarázta neki, hogy az eseményekről olyan tudományos eszközök utján értesültek előbb, melyeknek kezelésére őket egy angol tanította meg. Egy készüléket használtak, mellyel a holdfény alkalmazása mellett sok méíföldnyi távolságból lehet egymásnak jeleket adni. Ezzel közvetítették azután a vár bevételének hírét Prágába és azt is, melyik kapunál, mely időpontban foglalták vissza. Kutassunk most már tovább, az után az angol után, akiről Khevenrüller munkája is szól és akitől Rudolf király, valamint környezete a holdfénnyel való táviratozási elsajátították. Két angolról szól a krónika, akik Rudolf udvarában éltek és működtek. Mindketten 1585-ben jöttek Prágába. Az egyik dr. John Deé matematikus é? csillagász, a 'másik Edward Kelleg. Az utóbbi azonban Győr visszafoglalása előtt 1597-ben meghalt, így tehát csak dr. Deé jöhet szóba és minden valószínűség szerint ő volt az az angol, kitől Rudolf és meghitt emberei a tükör táviratozásnak ezt a módját elsajátították. A távcsövet még nem ismerték ebben az időben. Az 1598 évben még nem állhatott alkalmasabb műszer rendelkezésre, a nagy távolságokra való irányzások céljából, mint a tájoló (iránytű), olaszul kompasz. Khevenhülíer leírásában említve van a mágneskő. Ez csak azt a célt szolgálhatta a holdfénnyel való tükörtáviratozás alka'lmával, mint amilyen célra szolgált a tájoló (az iránytű.) szögméréseknél, vagy ágyulövegek beállításánál. Tehát irányt kellett vele megadni, hogy a hold vetített képét arra a helyre lehessen irányítani,
