Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - ADATTÁR - Lovas Elemér: Etruszk és görög edények a győri bencés Rómer Flóris-muzeumban

cm., száj korongjának átmérője 5.5 cm. A görög és etruszk edények közt elég közismert edényalak és füllel ellátva a szép római üvegkorsók sorában is megtaláljuk. Gyűjteményünknek 1859-ben Molnár József gyógyszerész úr ajándékozta. Másik bazini edényünk kylix-tipusú és szintén Mohi ár úr ajándéka (2. ábra). A nagyon finoman iszapolt .sárgás cserépanyagot fekete máz borítjia. A máz époly silány, mint az aryballos-é. Nem üvegmáz, hanem puha, fénytelen anyag, amely inkább kopik, mint pattogzik. Alakjával és kettős fidével a görögöknél Is, az etruszkoknál is közönséges ivócsésze. Gyakran látható a figurális edényképeken Bacchuskezében, lamint egyik fülét mutalóujjára fűzve szájához emeli a csészét. Ennek a darabnak fedelének is kellett lennie. Erre vall a felső peremen kiemelkedő edényfal. A fedő azonban nem került hozzánk. A 1.2 an. magas és |9.4 cm. átmérőjű edényke talpa itölcsérszerűen lefelé bővül és közepe táján kiugró gyűrű tagozza. A talp belül üres. Etruszk edényeink másik lelőhelye Csetény (Veszprém ynr.). A lelőhely kérdése azonban nem annyira bizonyos, mint Bazinnát. A további etruszk edényekről sokáig csak annyit tudtam, hogy Zitterbarth úr ajándékozta őket és ő Csetényben lakott. Kutattam az ajándékozó családja után, hogy közelebbit ltudjak meg löte, de nem tudtam érintkezést Hálálni a család esetleg élő tagjaival. Szerencsérc két edény annyira földes volt, hogy ezen az alapon feltételezhettem a csetényi előfordulást. Ha ugyanis külföldről kerültek volna az edények Zittcrbarthoz, azok biztosan tiszták leltek volna. De még belföldi lelet adásvétele esetén is letisztították volna őket. Csak a földben rejlett tárgyak kiásói viszik gyűjteményekbe a tárgyakat minden ftisztítás nélkül,, amint erről, épen'edényekkel kapcsolatban, számtalanszor meggyőződtem. Igy tehát Zitterbarthot a találónak, Csetényt pedig lelőhelynek tarthattam. Erre egyébként, a bazini előfordulás is feljogosított. A csetényi edények közül az egyik szintén kylix. De ez a 'darab már fedél nélkül való, anyaga fekete, máza kemény, fekete üvegmáz. Eltér az előbbi darabtól talpa kidolgozásában is. Az edény öblösödő aljának közepén vékony oszlopszerű láb nyúlik alá és lapos korongban terül szél. Magassága 6 cm., peremátmérője 10.8 cm. (3. ábra.) A másik csetényi darab egy formás kyathos. Eredetileg kél Fülű volt, de egyik füle most hiányzik. (4. ábra.) Ennek anyaga is fekete cserép [és fekete az üvegmáz is. Díszítésként hat két füle, de külön díszül felülről lefelé haladó párhuzamos barázdák (borítják az edény bővebb alsó felét. Teljesen ilyen edények láthatók a római Villa Glulia etruszk gyűjteményében, mint Civita Castellana-i, Falerii Vetercs-i (I. emelet, 2. terem) és Cerve'teri-i (földszint, 3. terem, 21.149. és 21.166. sz.) leletek, hogy néhány fontosabb etruszk lelőhelyet említsek. Az ezekhez hasonló alakú és díszítésű edények Dunántúl kultúrájában sem ismeretlenek, mint helyi gyártmányok. De ez utóbbiak anyaga silányabb és máz nélkül valók. A mi etruszk eredetű edényünk magassága 10.2 cm., hasbősége 8.2 cm., szájbősége 6 cm. Egy Csetényben talált, eléggé formátlan ids pohár nagyon finom sárgaszínű cserepét szürkésfényű fekete üvegmáz borítja. 'Széles feneke, csaknem köralakú füle, nagyon kevéssé szűkülő nyaka nem sok