Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (I. közlemény)
győri német színészet története 1742—1820. — E ! ső közlemény. — 1. A német színészet kezdetei. in — a tizenkilencedik század közepéig — nézetű város volt. 1 ) Csak az Üjváros lakoslagyar anyanyelvű gazdálkodókból — a beifiát a régi jó időben az Újvárosba küldte — magyar volt a nemesség, amely nyáron falusi pedig városi házaiban lakott. A belváros ipasztviselői, szóval a műveltebb városi elem, . Nem csuda tehát, hogy német volt a színezet nyomai két elemre vezethetők vissza. Előmákra, amelyeknek történetét megírta Koltai te c. könyvének első fejezetében. — De nyoma jyőrött is, mint másutt, divtak a karácsonykor, nféle szentek nevenapján előadott népies játészet második, eredeti ősi hajtása — még pedig gy amikor 1771 okt. 11.-én a Helytartótanács 55 nov. 25.-én kiadott rendeletét a népies szogyőri városi tanács szükségesnek tartotta a zvényt magyar és német nyelven is, kibővítve, g tudomására hozni. 2 ) A rendeletnek ebben a i érdekesebbek a következő pontok: ilánmi Karácson és Uj-Ksztendö északénak idein, zsikával eddig Practicáltatott nyukhatatlanságok in ell ne követtessenek. — Másodszor: Ügy szintén vesszővel való foil ébresztések, és verések, a vagy )s botránkozást okozó és sok rendbéli képpen írémindeneknek tilahnazlatnak. pont nem egyéb, mint az egész országnak szóló ordítása, addig teljesen új és a győri viszo3 következő rész: us 28 án a belsővárosi kath. elemi iskolák összeírásánál ilója közt 52 német, 8 magyar volt; a II. sz. iskola 56 fele magyar volt. (Az első számú iskola a vagyonosabb edy Vince cikkét: Győri Hírlap, 1928. dec. 25. Győrvárosi olák a 18. században. őkönyv 1771. okt. 25. 1192-1193. p.
