Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (I. közlemény)
Hatodszor: úgy Sz. Miklós napján szokott Miklósok, és három S/. Királyok napján rajban szokoLi csillaggal ivaló három királok járása és Sz. Gorge l napján az gyermekek által szokott házonként való Sz. Gergelnek éneklése is, ennek utánna ell hagyattalui parancsoltatik. 1 ) Ezeknek a népies szokásoknak eltiltása nemcsak a magyar nyelvű újvárosi népre vonatkozott, mert a győri német polgárság között és elsősorban a püspökséghez tartozó Győrszigetben is — járták a betlehemes és húsvéti játékok, még pedig az idézett rendelet ellenére is jósokáig. Ecker János színpadi naplójának sok helyén céloz erre a szokásra, amikor a német betiehemesek játékából mindig ugyanazt a szakaszt idézi. 2 ) Legérdekesebb az 1847 okt. 11.-i bejegyzés: Die Madame Tóth ist eine (abgeschmackte, alberne Figur auf der Bühne, immer ungezogen wie ein junger Hund, trippelt herum we ein Poker] und wenn sie in einem Conversationsslück fungiert, geht sie auf der Bühne auf und ab, auf einem Raum von 1 Quadrat schuhen wie Szigelher Kinder, wenn sie die Chrislkindl sagen: Jungfrau, lipste Jungfrau rein, Tritt du s herein. Es wird dir schund erlautved sein ! Dann plappert sie ihre Rollen In dem heitersten Conversationsstück wie ein Schulbub seine Lektion herab, macht immer dasselbe Bohnern etc. Ecker János tanúsága szerint tehát még 1847 körül is voltak Győrött német karácsonyi játékok. Valószinű, hogy a régi időben városunkban is játszottak német misztériumokat, de ezeknek emléke nem maradt fenn. Äz iskolai drámából sem fejlődött ki színészet. Szabady Béla igen értékes tanulmányából (Iskoladrámák a győri papnevelő intézetben 1790—1830-ig. Győri Szemle I. évfolyam. 1930. 187—194. 1.) tudjuk, hogy a II. József halála után hazatelepített győri papnövendékek Pozsonyból nagy szín játszási kedvet és drámakészletet hoztak magukkal. Nagyon érdekes, hogy a kispapok előadták a megyéspüspök jelenlétében, német nyelven, Lessing Freygeistyét (1795 február 3-án), aztán sok más németnyelvű darabot Schikanedertől, Henslertől, Kotzebuetól, Babótól sat., és sok, többnyire németből magyarított színművön kívül — úgy látszik — Moliéret és Lessinget is. *) Bécsben Mária Terézia idejében a rögtönzések hivei a szerepüket betanuló szinészeket Gregoriusspielereknek csúfolták, célzással a tanulókra, akik Szent Gergelynek napján, az iskolai drámák régi ünnepén, könyvnélkül betanult párbeszédeket adtak elö az utcán. (Eduard Devrient : Geschichte der deutschen Schauspielkunsi. II., 205. 1. 1848.) 2 ) Johann Ecker: Theater-Kritik 1844. nov. 13. — 1845. okt. 14. — 1847. nov. 3. — 1847. okt. 11.
