Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - ADATTÁR - Lovas Elemér: Régi levelek
mi helyben mintegy 350 akóra megy. Ebiből 208 akó 1835 diki, 27 akó 1839 diki, 125 akó 1840 diki. Ez seprőn; a' többi nxínd fejtell. Többi termésemet már Sümeghre kellett Jiordatnom. Ebből is eladó volna ötven egynehány akó 1 ; s (igy általlyában 400 akón felül. — Kérlek, kedves Barátom, jó és nagylelkűségednél fogva, segits rajtam! és általam a' sok szerencsétlenen, kiken nem segíthettem, és bennem helyezett bizodaln. oknak csak némileg is meg nem felelhettem, olly fájdalmas érzet, hogy szinte beteg vagyok bele. Néhány cselédem az erőltetett oltás után fekvő beteg leve. Magam majd nem megvakultam, a' nagy füstben, lángban, vér futván-el szemeimet. Isten, kinek csuda tellyes menekvésemet köszönhetem, oltalmazzon Téged minden földi bajoktól! — Magamat szives érzelmidbe ajánlván, igaz tisztelettel vagyok Kedves tiszteltt Barátom. Sümeghen April 9-kén 1841 tisztelő barátod és szolgád Kisfaludy Sándor. Közli: Géfin Gyula. Régi levelek. A győri bencés Rómer Flóris-múzeum levéltári gyűjteményében helyi vonatkozásai miatt talán legértékesebbek a Kisfaludy-család levéltárának hozzánk került darabjai. Ez az anyag két részre osztható. Az egyik rész irodalmi vonatkozású kéziratokat foglal magában; ezek feldolgozását Gálos Rezső már évekkel ezelőtt megkezdte. A másik rész családi vonatkozású levelekből áll. Nem mind vonatkozik a Kisfaludy-család szűk körére, hanem a távolabbi rokonság is szóhoz jut bennük. Ezeknek művelődéstörténeti vonatkozású érdekesebb darabjait, Szemlénkben folylatólagosan közöljük. Jelen közleményünk első darabjának érdekessége abban rejlik, hogy bepillantást nyerünk a 17. század második felében folyó éleibe. Meg/smerjük e levélből, hogyan szerzi meg a magyar fogságba került török rab a váltságdíjat; hogyan szerzi meg a magyar úr az úri élet akkor divatos cikkeit: a párducbőrl, különféle paplanokat, selymeket, szőnyegeket, patyolatot, bőrt, papucsot és »pamuk«-ot. — A második levél egy török fogságba jutott magyar káplár élményeit mondja el, a 18. század vége felé folyó időben. Nem vitatható el tőle az átlagon felül álló műveltsége, de bizonyos Háry Jánosra valló hangot is kiolvashatunk soraiból. A szülői szeretet szépsége teszi meghatóvá a levelet.
