Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Halassy-Nagy József: Surányi Miklós
és az akkori fél Európa élete megelevenedik előttünk. Mátyás alakja óriásivá nő. Szimbóluma lesz annak a magyarnak, aki a Kelet és Nyugat között társtalanul állva dönteni hivatott, vájjon a ,két szembenálló és versengő hatalom közül melyikhez álljon. — Mátyás nem idegenkedett attól a gondolattól, hogy az őt állandóan kijátszó .Nyugat ellen Keleten keressen magának szövetségeseket. De szándékai meghiúsulnak sorsán — a nápolyi asszonyon,- aki szerelme, de egyben végzete is. Ä Nápolyi asszonyt nagy tetszés fogadta. Surányinak ez a műve érte el a legnagyobb könyvsikert. Öt nagy kiadás fogyott el belőle. A M. T. Akadémia is a Péczely-díjjal tüntette ki s ezzel a hivatalos irodalomnak ez a fóruma is meghajtotta előtte a zászlaját. A nagy teljesítmény öntudatával jöhetett le a gellérthegyi remete a hegyről, hogy felvegyüljön a város inyüzsgő tömegében. Ezzel a művel egy időben Surányi életében és stílusában is jelentős fordulat áll be. Említettem már, hogy kezd nála felcsillanni a humor fénye, érett bölcseség eme tanújele és ezzel együtt stílusa is realisztikusabb (színezetet nyer. Alakjait kivetkőzteti ^abból a 'párás, romantikus'ködből, amelybe eddigelé szívesen öltöztette. Közelebb maradnak a való világhoz és földszagúbbak lesznek. Az élet sara rajta marad a ruhájukon. Külsőleg pedig annyiban változik Surányi sorsa, hogy hivatásos újságíróvá lesz, a Nemzeti Újsághoz szerződik (1924) cikkírónak' s ez a körülmény jórészt nagy koncepcióinak a széttördelésére 'kényszeríti. Az írás az ünnepnapok öröméből a hétköznapok kötelességévé válik a számára. Ennek köszönhető, hogy műveinek bolygórendszereben itt éveken át nem találunk nagy és messzevilágító alkotásokat. Egy sereg apró regény, csupa aszteroidok, szétrobbant óriások töredékei gomolyognak ezekben az években, sőt a novellák alakjában csillaghullásoknak is szemtanúi vagyunk. 1 ) Évek kellenek hozzá, hogy az alkotó művész újra teljes erejében ráeszméljen önmagára s akkor szörnyű évek lehiggadt emlékeként a Csodavárók hatalmas kompozíciója dobban elénk (1929). Ez a mű enciklopédikus körképe a legközelebbi mult, a világháború utáni évek magyar életének, amelyben mindaz benne van, amit ebből; a inagyar életből Surányi hosszú évek során át látott, átélt és amit a magyar sors jelentéséről és várható jövőjéről elgondolt. A mi magunk életének nagy eposza van e könyv lapjain. A Csodaváróing, a háborút megélt magyar középosztály eposzáig, hosszú utat kellett megtennie Surányi Miklósnak. Meg kellett járnia a politika farkasvermekkel tetl útvesztőit, mert a háború után következő években lehetetlen volt politikai problémákról nem gondolkozni annak, aki közösséget érzett a magyar sorssal. Surányi biológiai adottságainál és a történelmi középosztállyal való együttélésénél és együttérzésénél fogva csak konzervatív politikát vall*) A mindenható asszony, 1923. Kain és Abel, 1924. Az örvény, 1924. A halhatatlan ember [színmű], 1925. A szörnyeteg, 1926. Ketten [novellák], 1928.
