Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Halassy-Nagy József: Surányi Miklós

nette közel magához, mert nálunk senki sem tudta rajta kívül alakjait olyan sejtelmes ködbe, romantikus levegőbe burkolni, ami Surányi hangulatának is megfelelt. De a szerkesztésben, az alakok élővé tételében Surányi már pályája legelső áYlomásán is messze felülmulta Krudyt. A trianoni páva azonban érdekes Surányi lelki fejlődése szempontjából is. Äz a mód, ahogyan két hősét, persze főleg az aszszonyt végig viszi a nagyvilági élet állomásain: Bécsen, Pesten és Párizsban s ahogyan visszafordíttatja Friderikát az állati tunyaságba süllyedt magyar vidékről, a szerző vágyaiból és undorodásaiból született meg. A szigeti archivárius már megcsömörlött a kisvárosi élet porától, pletykáitól és ürességeitől. Heves nosztalgia élt benne a nagy élet színhelyei és formái iránt, ahol a szépség és a szellem virágai nyilnak, s ez a lelkivágy a nyitja, amiért végigcipeli ^Friderikát mindazokon a helyeken, még a Byron miatt romantikussá vált Görögország és Missolunghin is, amiket megaranyozott Surányi nosztalgiája. De a vágyakat egyelőre el kellett hallgattatni. A siker kötelezett és m közönség, ez az ezerfejű hidra, új táplálékot, új regényt várt a Trianoni páva szerzőjétől. Surányi tehát munkához fogott és most már öntudatosan, kiszámított műgonddal megírta a Szent hegyet. Wernher budai bírónak és Erzsébet hercegnőnek tragikus történetét. A térna forrása itt is alighanem Petrovay volt és Surányira, a (kompozíció és a imegírás művészi feladata várt. Hogy éppen ez a tárgy kapta meg a képzeletét, annak emberi érdekességén túl az volt az oka, hogy szerzőnk hiányát érezte annak, hogy Buda és Pest, a nemzeti életnek ez a két legfőbb színhelye, nem szerepel irodalmunkban olyan módon, mint más nemzetek fővárosai, pl. a franciáknál Párizs. Meg akarta mutatni, hogyan lesz Buda és Pest a polgári életnek és világfelfogásnak nálunk a (kezdeményezője, s a folyamatot összekapcsolta Wernher budai bíró alakjával, áki Kun László idejében királlyal és egyházzal szemben tudatosan képviseli aivárosi élet és a'városi lakosság öncélúságát: a polgári (gondolatot. A mű elsősorban ilyen kollektív regény akart lenni. Innen vau, hogy magy gonddal mutatja be a lakosság minden rétegét, s mellettük a bílró és Erzséb2t hercegnő alakja néhol el is mosódnak. Ez a regény a részleteiben kiváló. A társadalom különböző csoportjainak a rajzában, A trianoni pávában és itt is Surányi elsőrendűt alkotott. Vele a történeti regénynek egy új koncepciója vonult be irodalmunkba. A történeti színt és .hangulatot itt nem a háttér, mem a környezet adja meg, mint Jósikánál, nem is az események jés a lélekrajz igazsága, mint Keménynél, s hiányzik belőle a történetnek 'az a romantikus és anekdotikus fölfogása is, amit Jókai tett általánossá. Surányiból az archivárius mellett kiütközött a szociológus: egy régi kor embereinek társadalmi rajzát, regényben a 13. századi Budának a szociográfiáját kivánta adni a művészi elképzelés irodalmi eszközeivel. A Szent hegynek a sikere még megtetőzte a Trianoni páva népszerűségét. A Budapesti Hírlapban Rákosi Jenő nagy dicsérettel