Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)

Kegyelmes engeclelembőT Ma elől fog adattatni Nuszól József Tsászári Királyi Udvari Theálrom Tagja által Magyar nyelven: MEDÉA. Egy Muzsikával elegyes Tettetmény két felvonásban Mellynek Szerzője a nagy hirü Benda TETTETŐ SZEMÉLYEK: Medéa, egy Kolkisi Királynak büvös-bájos Leánya . Huber Asszony Medéának fijai — — Azoknak gondviselőjök Fridi Ass: ony Jázon, egy Görög Dalia Nuszöl Külömbféle Görögök. N. B. Az első és második Fel-vonás között, egy 13 eszi. ifjú fogja magát a Elantan produkálni. Utoljára következik: A TEJ- ÁROS LEÁNY ÉS A VADÁSZ. Egy éneklési Játék, mely egy Fel-vonásból áll. JÁTSZÓ SZEMÉLYEK: Gáspár . • : . Nuszöl Miklós, az ő Vadász inasa Nuszöl Johanna Ör'si Fridi Asszony A HELYEKNEK AHA, I-nek az érdemes Publ. bő-kezüsége határozni fogja. Tl-dik . . . . 20 kr, Ill-dik '• . 10 kr. A második színlap szerint egy görög énekes játékot is adtak elő: » Ariadne Naksuson.« (Mindkét szinlapot közli Benyovszky művének 28—29. lapján.) A szinlapok tanulsága szerint Nuszöl társasága négy személyből állott. Medéának fijai és a különbféle görögök úgy látszik, felfogadott mesterlegények lehettek. Hogy milyen sikerrel játszott Nuszöl Győrött, azt nem tudjuk, Csaplovics » Adatok magyarországi játékszínekről'*, c. cikkében (Hírnök 1837. dec. 8. 10. sz.) elmeséli Nuszöl kalandos pesti vállalkozását. Azzal fejezi be mondanivalóját: »El lehet gondolni, mint fogadtatott keverék beszédje. Előadását lehetetlen volt nézni, beszédjét lehetetlen hallgatni. Az egész közönség megszökött. De Nouseul vakmerősége csodálkozásra méltó.« Nuszöl—Nouseul, a legelső győri magyar »szinigazgato« érdekes ember, de rossz szinész volt. Bäuerle Adolf emlékirataiban igen romantikus történetet tálal fel Nuszölre vonatkozólag. Nouseul régi grófi családból származott. Szerelmes lett Lefévre Rozáliába,