Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)

mert ha Kuntz fizetés nélkül távoznék, a város fog érte fizetni a tanulmányi alapnak, mert kezeskedett érte.

1

) Julius 8.-án tárgyalta a város az átiratot. Kuntz megígérte, hogy nem távozik el fizetés nélkül, — ha megpróbálná, végrehajtanák?

2

) Julius 14.-én a biztos figyelmezteti a várost, szerezzen be több tüzoltószerszámot a szinház számára, mert a színházban levő tartály és fecskendő már nem elégségesek. Ä tanács erre azt válaszolja, hogy a jövőben majd gondoskodik a szükséges tüzeihárító eszközökről, most ez már nem szükséges, mert Kuntz e'távozott?) Eltávozott és nem fizetett. Ugylátszik, Győry gróf aggodalma alapos volt. Hiába intette a várost Kuntz-cal szemben óvatosságra. Kár volt, hogy a város nem lépett egyességre Göttersdorff Borbálával, a harmadik pályázóval, aki 1789. február 29.-én folyamodott Laibachból a színházért

4

) és akit Kuntz kedvéért kikosaraztak.

5

) Szolgáljon mentségül a magisztrátus csökönyös Kuntz-pártiságának, hogy a megszökött társulat igen jó volt, különösen az igazgatónő maga állt ügyes művésznő hírében. (A Theater-Almanach sokszor említi.) Kuntz 54 frttal maradt adósa a városnak; bár jótállt érte Eszterházy J. gróf, még sem fizetett. Még 1791-ben is a város Temesvár tanácsához fordul, szorítsa rá Kuntzot a fizetésre. Kuntz azonban Nagyszebenbe távozott el. Győr 1792. jun. 15.-én a nagyszebeni tanácsot kéri, hajtsa be az összeget. Sok herce-hurca után amelyben Kuntz kibúvót keresett, a bűnös végre kifizette tartozását'.

6

) Kuntz 1789-iki győri szereplése tehát nem tartott sokáig. A színházi épület rossz karban volt. A volt jezsuita kollégium refektóriuma fölött a város nem rendelkezhetett. A tanács szeretett volna állandó, kőből épült színházhoz jutni, lehetőleg költség nélkül. 1789. augusztus 14.-én a tanács 1774. sz. a. felterjesztést tett a győri Cameral-Administrationhoz. Arra kérte a királyi biztost, adja át a vallásalap mérsékelt áron a városnak a feloszlatott franciskánusok győri zárdáját és templomtornyát. A toronyban tűzjelző állomást csinálna a varos. Mivel a helybeli közönség és a környékbeli nemesség különösen a téli hónapokban egy olyan kényelmes helyiséget óhajtana, amelyben szini előadásokat és farsang alatt bálokat lehetne rendezni, a város a zárdát és a templomot színházzá és vigadóvá alakíttatná át. A megokolásban érdekes a következő pont: »Und auch schon darumén weißen vermög Allerhöchster Erlisch Hessling alle Öffentliche Geschäfte in der deutschen Sprache geleitet M Cameral-Administration 305/1789. 2

) Tanácsi jegyzőkönyv 1501. p., július 8. 3

) Tanácsi jegyzőkönyv július 14. *l Tanácsi fogalmazás 1789 febr. 19., 36 71789. sz. melléklet. 5

) U. az, — 1780 febr. 19., 363/1789. sz. 6

) Eszterházy J. gróf levele 1798 márc, 4. Tanácsi fogaim. 1791 nov 25., 1792 ápr. 18. — 1792 jún. 15. — 1792 aug. 10. — 1792 okt. 12. — Temesvár levele 1792 febr. 29. — Nagyszeben város levele 1792 szept. 10. etc etc. Lásd: Eugen Filtsch : Geschichte des deutschen Theaters in Siebenbürgen, 1888. P. 574.