Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
A győri német színészet története 1742—1820. 99 A tanács jelentést tesz a biztosnak, hogy Kuntz abból az 60 frtból, amelyet Scherzertől átvállalt, már húszat lefizetett, a maradékot május 8.-ig fizeti meg és a hónap végén 18 frtot a városi pénztárnak. A város már megkezdte a színházba vivő útnak planirozását. A tűzveszély elhárítására vizes tartályt és egy tűzi fecskendőt adott a színháznak'. 1 ) Május 6.-án a város jelentést tesz a "szinház állapotáról. Scherzer a télen át igen sokat rontott a felszerelésen. A város a hiányokat rendbehozatta. Planiroztatta az utat is, ügyi hogy a kocsik is veszély nélkül közlekedhetnek. Ami a patkányokat illeti, lehet, hogy egy-egy akad belőlük, mert a szinház szabad helyen áll, de Kuntz szerint ilyen féreg nincsen, annál is inkább nincsen, mert az a 'faggyú, melyet a színpadon és "alatta tart, teljesen ép és érintetlen, pedig ha volna patkány, megdézsmálná a világításhoz szükséges anyagot. Különben is Kuntz csapdákat állíttatott fel a színházban a patkányok ellen. 2 ) A királyi biztos tudomásul vette ezeket, utasítja a magisztrátust, figyelmeztesse Kuntzot a rögtönzések elhagyására. (Május 11.-én.) Kuntz szereplése rosszul indult meg, nem tudott annyit bevenni, mint amennyi kötelességet vállalt. 1789-iki szereplése azért érdekes, mert akkor kezdte meg őnála színészi pályáját Matthäus Stegmayer, a hireá színpadi költő és zeneszerző, a Rochus Pumpernickel irója. 1771-ben született Bécsben, 18 éves korában megszökött hazulról, Győrbe ment színésznek, Kuntz Kristóf János társulaIához.' 3 ) T Stegmayer szereplésén kivül érdekes Kuntznak össz2tüzése a győri püspökséggel. Május 4.-én, a püs'pök távollétében, Kuntz szabadégalatti előadást rendezett a mai sétatér alsó .végén. A csőcselék a püspökvárba tódult be, hogy a bástyafalakról ingyen nézhesse végig az előadást. Kuntz felszólította a városi hajdúkat, szorítsák le a tömeget a falakról, aztán pedig csukják le a püspöki vár kapuját. Junius 3.-án a püspök ezért elégtételt kér a várostól, mert a hajdúk olyan területre léptek, amelyhez semmi közük se volt. A városnak semmi joga sincsen a püspökvár területéhez. A város megdorgálta a hajdúkat és a szinigazgatót is. Kuntznak bocsánatot kellett kérnie a püspöktől. 4 ) Kuntz szeretett volna megszabadulni Győrtől. Selmecre pályázott, de nem nyerte el az ottani szinházat. 5 ) A királyi biztos megtudttí, hogy Kuntz távozni készül. 1789 jul. 5.-én 305. sz. a. átirt a városhoz: — Kuntz csak 20 frtot fizetett eddig a Scherzer tartozásából, — hajtsa "be a varos a 'hátralékot, *) Tanácsi jegyzőkönyv 1789 május 1., 942. p. 2 ) Tanácsi fogalmazás 1785 május 6. 3 ) Eugen Friedrich Hőfler bevezetése Stegmayer Rochus Pumpernickeljéhez. U. B. 4336. sz. 4. 1. 4 ) Tanácsi fogalmazás 1789 jún us, 789. sz. 5 ) Tanácsi jegyzőkönyv júniás 13., 1325. p.
