Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
96 lAm Frigyes: Scherzer Ferenc a nyári színházért folyamodott. Kéri a tanács véleményét. A tanács azt felelte, hogy Scherzer nem fizette meg a bért, jelenleg is tartozik, ezért a város Kuntznak adta ki a színházat, aki már óvadékot is adott. A tanács nincsen abban a helyzetben, hogy Scherzert pártolhassa. Kuntzot ellenben ajánlja, aki Pécsről lemondott, t. i. Scherzer avval érvelt Kuntz ellen, hogy az a pécsi színházat kapta meg. 1 ) Scherzer helyzete válságos volt. Látta, hogy a város Kuntzhoz ragaszkodik. Március 10.-én levelet írt Kuntznak, azt ajánlva neki, legyenek társigazgatók (in Moitié Gesellschaft zu führen). Kuntz március 11-én a következőket felelte: ezer okból nem lehetséges, hogy kettős igazgatással játszanak. Hogy Scherzer azonban lássa, hogy Kuntz segíteni akar rajta, szerződést kinál fel neki és leányának az ő társaságában; felkínálja neki a Besorgung der Dekorationen, mondja meg, hogy milyen gázsit kivan, — Kuntz meg van róla 'győződve, hogy csak annyit fog követelni, amennyit egy becsületes ember fizethet. 2 ) Scherzer ezt az ajánlatot nem fogadta el. A királyi biztos teljesen Scherzer pártjára állt. Március 13.-án újból leiratot intéz a tanácshoz; felszólítja, fontolja meg jól, hogy melyik folyamodónak adják ki a nyári színházat. Talán Scherzer is tudna óvadékot adni? 3 ) A tanács azt letelte, hogy a város már Kuntz javára nyilatkozott, — döntsön a királyi biztos a két folyamodó között. A városi tanács erre két terjedelmes nyilatkozatot vett ki a versenytársaktól. Kuntz március 16.-án kelt iratában megjegyzi, hogy Scherzer csak télire kapott engedélyt a volt jezsuita rendházban való játszásra, mig neki a város a nyári színházat adta ki február 4-én, ezért ő már színészeket is szerződtetett. Adósságot ő nem csinált. A fönen esség is irást adott, hogy őt akarja színházi bérlőnek. Ezt az irást, a főnemesség nyilatkozatát, Kuntz belerjeszti. A győri arisztokraták és nemesek közt, akik Kuntzot pártolják, Eszterházy János gróf, Gemmingen Franciska bárónő, szül. Althann grófnő, Zichy Therézia grófnő, Eszterházy Klára grófnő szül. Grassalkovicb grófnő, Bezerédj, Trentsényi, Márffy sat. nevei olvashatók, továbbá a Lasci-féle ezred tisztikara. Kuntz jelenti, hogy Pécsről lemondott Scherzer javára. Végre megígéri, ha a színházat megkapja és a jövő télre a jezsuita kollégiumot is, akkor megfizeti Scherzer helyett azt az 50 forintot, amellyel Scherzer a vallásalapnak adós maradt és azonkívül még 50 forintot a jövő téli bérletért. A nyári színházhoz ragaszkodik. Scherzer beadványában beismeri, hogy kauciót adni nem tud, de azt kéri, rendeljen ki a város a színházi pénztárhoz Scherzer költségén napi biztost, aki bevételeit ellenőrzi, akkor fölösleges a kaució. 1 ) Tanácsi jegyzőkönyv 1789 már. 4., 528. p. 2 ) Scherzer levele a tanácsi fogalmazások között 1789 márc. 11. 189. sz. 3 ) Tanácsi jegyzőkönyv márc. 13., 586. p.
